Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után
Törökország a terrorizmusellenes küzdelemben ni kívánó államoknak a következő kritériumoknak kell megfelelniük: szilárd demokratikus és jogállami intézmények megléte, amelyek garantálják az emberi jogokat is, működő piacgazdaság, amely képes felvenni a versenyt az EU-partnerek piaci erőivel, képesség a tagsággal együtt járó kötelezettségek vállalására, az EU jogszabályainak átvételére és alkalmazására. 8 A radikalizálódott vallásos tömegek 1979-ben - Khomeini ajatollah vezetésével - megdöntötték Re- za Pahlavi sah rendszerét, és véres megtorlást alkalmazva létrehozták az Iráni Iszlám Köztársaságot. A hatalom a síita klérus kezébe került, aminek része az iszlám bíráskodás, a saria bevezetése volt. Mindennapossá váltak a tömeges, nyilvános kivégzések, az utcai önbíráskodás. Khomeini uralkodásának tíz éve alatt az ország gazdasági teljesítménye a töredékére zsugorodott, és óriási veszteségeket okozott az Irakkal vívott nyolcéves háború. Az 1997 tavaszán hatalomra került Khatami elnök vezetésével a mérsékelt erők teret nyertek a politikai küzdőtéren, azonban a szélsőségesen vallásos vezetők háttérbe szorulása még nem következett be. 9 A Török Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Alapítványa (TESEV) által támogatott, a Bogazici Egyetem által 1999 februárjában végzett felmérés több más érdekes és értékes eredménnyel zárult. A kutatómunka rövid ismertetése a TESEV honlapján ( www.tesev.org.tr/projeler ) olvasható török nyelven. A felmérést végzők értékelése a levonható következtetésekről eltér saját értékelésemtől. 10 Vö. Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer an- tinómái Külügyi Szemle, I. évf. 1. szám, 2002. tavasz. Az iszlám reneszánszának sajátosságairól Az iszlám kihívás című fejezet ad áttekintést. 11 Az Európai Bizottság által 2001 októberében végeztetett felmérés szerint a megkérdezett török állampolgárok 59 százaléka találta az EU-tagságot „jó dolognak", amivel Törökország a negyedik legjobb eredményt érte el a listán, és hasonlóképpen a megszólítottak 68 százaléka szavazna igennel a tagságra. Az utolsó helyen áll az ország viszont azzal, hogy a megkérdezettek 16 százaléka nem hallott az EU-tagságra való török törekvésről (82 százalékuk hallott róla), hasonló helyezéssel 80 százalékuk nem jól informált az EU-bővítésról. Az EU-tagság magas támogatottsági aránya a lakosság nagy tömegeinek őszinte vágyait jelzi, az informáltság alacsony szintje pedig az általános műveltség színvonalával függ össze, ( http://europa.eu.int/comm/public_opinion ) 12 Atatürk után a modern Törökország legnagyobb formátumú politikusa. Az 1980. szeptember 12-ei katonai hatalomátvételt követő első demokratikus választások eredményeképpen alakított kormányt 1983 decemberében (1987. dec. 21-éig működött). Második kormányát is elsöprő többséggel megnyert választások alapján hozta létre 1987-ben, amely 1989 novemberéig volt hivatalban. 1989. nov. 9. és 1993. ápr. 17. között köztársasági elnök. 13 A két pártvezető 1997 nyarán megegyezett a miniszterelnöki poszton történő cserében, amihez először Erbakan kormányfőnek le kellett mondania. Demirel elnököt a két politikus közötti megegyezés azonban semmire sem kötelezte, s nem Ciller asszonyt, hanem egy harmadik politikust, az addig kormányon kívüli Mesut Yilmazt, a Haza Párt elnökét kérte fel kormányalakításra, ami 1997. június 30-án következett be. 14 Erbakan kormánya nem lépett ki a NATO-ból, és fenntartotta az EU-val fejlődő kapcsolatokat is, azonban egyidejűleg lépéseket tett az iszlám világhoz való közeledés és szoros együttműködés irányában. Egyes látogatásai - például Khadafi líbiai vezetővel történt találkozása - botrányos körülmények között zajlottak. (JiŰer asszony külügyminiszterként nem a külpolitika irányításával, hanem pártpolitikával, az Erbakant érő támadások kezelésével volt elfoglalva, amit megsínylett az egyébként felkészült apparátus és a török külpolitika. 15 A „török gazdasági csoda" nehezen másolható példa volt: megvalósulásához nagymértékben hozzájárult, hogy az országban rendkívüli állapot volt érvényben, hosszú ideig befagyasztották a béreket, és megvonták a sztrájkjogot. A lakosság tömegeinek életszínvonala romlott. 16 Az EU-integrációs nemzeti program mindkét kötete törökül és legfontosabb részei angolul: www.turkishforum.com 17 Turkey & The World 2010-2020, Emergence of a Global Actor, Divak Publications, Cem Ofset - ístan- bul/furkey, 1998. 18 Az alkotmány angol és török nyelven: www.tbmm.gov.tr . 2002. nyár 43
