Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után
Törökország a terrorizmusellenes küzdelemben korábban is egyrészt kedvezően befolyásolta az IMF és a Világbank döntéshozóit (Ankara csaknem 20 milliárd USD hitelt kapott eddig43), és további tizenöt milliárdról folyik tárgyalás44, másrészt kétoldalú alapon is segítséget nyújthat: Colin Powell külügyminiszter 2001. december 5-ei ankarai látogatásán utalt az egyes török árukra vonatkozó amerikai importkvóták eltörlésének lehetőségére.43 Ecevit miniszterelnök 2002. januári washingtoni látogatásának eredményeként a két ország egy, a gazdasági együttműködés fejlesztésével foglalkozó közös bizottság felállításáról döntött, amelynek feladatai között szerepel a kb. 5,5 milliárd dolláros katonai célú hiteltartozás teljes vagy részleges elengedésének vizsgálata.46 A török kormány - a terrorizmusellenes USA-tervek megvalósításában való tevékeny részvételéért - amerikai politikai támogatást kaphat EU-integrációja előmozdításához, illetve az EU tagállamainak kedvező irányú befolyásolásához, a ciprusi kérdés török érdekeket is figyelembe vevő rendezéséhez, valamint az ESDP-vel kapcsolatos törekvéseihez (az EU európai biztonsági és védelmi politikája). Az Egyesült Államok sajátos eszközeivel elősegítheti a Baku-Tbiliszi-Ceyhan nyomvonalú kőolajvezeték építési tervének megvalósulását. Nem mellékes a törökök számára, hogy afganisztáni szerepvállalásukkal növekvő befolyásra tehetnek szert Közép-Ázsiában. Ennek lehetőségeit és jelentőségét növeli, ha az USA tartósan rendezkedik be Üzbegisztánban és más térségbeli szovjet utódállamokban. Törökország szeptember 11-ével kapcsolatos lehetőségeinek mérlegében viszonylag kevés tétel található a „veszteségek" oldalán. A legsúlyosabb közülük, hogy az Egyesült Államok és a szövetségesek álláspontjának figyelembevételével kénytelen megértőbben viszonyulni Oroszország csecsenföldi háborújához és Kína ujgurokra vonatkozó politikájához. A török kormánynak a nehézséget az okozza, hogy Törökországban milliós nagyságrendű a csecsen származásúak száma, és Kína a török ajkú uj- gurok függetlenedési törekvései ellen az eddigieknél is keményebben lép fel, kihasználva, hogy az ujgurok valóban elkövettek terroristacselekményeket. Török részről hasonló okok miatt visszafogottan reagálhatnak Oroszország kaukázusi törekvéseit illetően. Végül a török döntéshozók számolhatnak azzal is, hogy a nyugati szövetségeseik melletti kiállásukkal és esetleges egyéb, akár katonai lépéseikkel növelhetik az arab és iszlám államok eddig is számottevő bizalmatlanságát irányukban. Összefoglalva az eddigieket, előre vetíthetjük, hogy Törökország a továbbiakban is tevékenyen részt fog venni az Amerika által vezetett nemzetközi terrorizmusellenes küzdelemben, s a török vezetés a fent jelzett lehetőségek kiaknázására fog törekedni. Kitartóan követelni fogja saját kurd és egyéb terroristáinak kiadatását vagy ellehetetlenítését az európai államoktól. Az utóbbiak ellenállása nehézségeket okoz majd az EU és Törökország, sőt az EU és az Egyesült Államok között is. Ezzel egyenlő fontosságú másik fő célja lesz pénzügyi támogatás biztosítása az USA-tól mély és elhúzódó gazdasági válságának leküzdéséhez. 2002. nyár 41
