Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben

Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és csendes-óceáni térségben • Magyarország teljes jogú tagként, nemzeti érdekeit megjelenítve léphet fel az Európai Unió mindazon fórumain, amelyeken a külső régiókkal és államokkal zajló kereske­delmi kapcsolatokra vonatkozó döntések egyeztetésére kerül sor. Az ASEM-folya- mathoz való csatlakozás regionális kapcsolatépítő törekvéseink központi elemévé vá­lik. A magyar gazdasági szereplőknek saját érdekükben ismerniük és alkalmazniuk kell az Európai Unió térségbeli export- és befektetésösztönzőstratégiájának intézmény- és esz­közrendszerét, különös tekintettel az Európa-Azsia Üzleti Fórum, valamint az Asia- Invest Program adta információs, finanszírozási és együttműködési lehetőségekre. • A belépés pillanatától csak az unión kívüli államokkal bonyolódó áruforgalmunk minősülhet külkereskedelemnek, következésképpen az exportösztönzés állami esz­köztárának jelentős részét - az exporttámogatásokat - csak ezen viszonylatokban, EU-konform módon alkalmazhatjuk. A kereskedelempromóció rendelkezésünkre álló esz­közeit (gazdasági diplomácia, hitelezés, fejlesztési együttműködés, a vállalati aktivitás és a be­fektetések ösztönzése) részben az ázsiai-csendes-óceáni térség irányában mozgósíthatjuk. c) Országimázs, kulturális és oktatási kapcsolatok- Magyarország térségbeli presztízsének, ismertségének elmélyítése a befogadói környezet sajátosságaihoz alkalmazkodó célzott imázsépítést tesz szükségessé, melynek keretei között a sajtókapcsolatok, valamint a kulturális és oktatási együttműködés kü­lönös fontossággal bírnak. A térség országaiban általános tömegtájékoztató jellegű Ma- gyarország-imázs ápolására nincs reális lehetőségünk és kapacitásunk. Ehelyett azon üzleti, politikai és kulturális köröket kell megcéloznunk, amelyeknek érdemi szerepük lehet a kapcsolatépítés egyes részterületein. Az országkép formálásakor hangsúlyt kell fektetni európai integrációnk, küszöbönálló EU-tagságunk tudatosítására, a befekteté­sek biztos befogadói környezetére, a kereskedelmi és idegenforgalmi lehetőségekre, a magyar partnerekkel folytatandó műszaki együttműködésben rejlő előnyökre.- E földrajzi és civilizációs szempontból egyaránt távoli térségben a magyar kultúra értékei nem széles körű terjesztésre, hanem a helyi társadalmi és szellemi elitek hazánk iránti érdeklődésének felkeltésére hivatottak. A magyar kultúra imázsépítő szerepét nem a nagy költségigényű, ám földrajzi kisugárzásukat tekintve korlátozott hatásfokú kulturális intézetek működtetése, hanem a régió országai felé irányuló impresszáriós munka támogatása, magyar kulturális események térségbeli szervezésének ösztönzé­se, a cserekapcsolatok élénkítése szolgálja. (EU-tagként, az unió közös rendezvényei keretében lényegesen megnő a magyar kultúra térségbeli megjelenítésének mozgáste­re.) Kulturális intézet létesítésének - a magyar közösség identitásának ápolása céljából -Ausztráliában létjogosultsága van.- Az oktatási - felsőfokú képzési és posztgraduális - együttműködés magas fokú mul- tiplikációs hatása, a személyi kapcsolatokon keresztül megvalósuló gazdasági és áttéte­les politikai befolyása miatt állami támogatásra és üzleti szponzorálásra egyaránt érde­2002. nyár 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom