Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és csendes-óceáni térségben • Többéves stagnálást követően a japán gazdaság lassan kimozdult a zéró növekedési sávból, 2000-ben az előző évi 0,2 százalékos növekedést egy markáns, 1,9 százalékos növekmény váltotta fel. A politikai, az államigazgatási és az üzleti szféra közötti intézményesített érdek-összefonódások nehezítik a külső gazdasági hatások iránti nagyobb fokú nyitottságot lehetővé tevő deregulációs törekvéseket. Annak ellenére, hogy részesedése a világ ipari termeléséből csökkenő tendenciát mutat, a szigetország - az Egyesült Államok mellett - a csúcstechnológiai innováció meghatározó tényezője maradt. Japán paradigmaváltás előtt áll, amelynek mértéke és irányai nem csak a japán gazdaság kilátásait, hanem az ország nemzetközi és regionális kapcsolatokban betöltött helyét is befolyásolhatják. • Jelenlegi fejlődési ütemének - 1999-ben a GDP 7,1,2000-ben 7,9 százalékkal nőtt - Kína nemzeti összterméke huszonöt-harminc éven belül megközelítheti az USA szintjét. Az ország fejlődési perspektíváit, ezen belül a külföldi piacokhoz, tőke- és technikai forrásokhoz való hozzáférésének további lehetőségét a világgazdaság rendszerébe történő integrálódás és a piaci mechanizmusok kiépítése irányába mutató gazdasági reformok sikere határozza meg. • A kilencvenes években elért 5,7 százalékos átlagos növekedésével Kelet-Ázsia után Dél-Ázsia a világ második leggyorsabban fejlődő régiója. Legnagyobb potenciállal rendelkező országában, Indiában lépéseket tettek a gazdaság fokozatos liberalizálása, az importhelyettesítő stratégiára épülő állami szektor reformja és az informatikai fejlesztések terén. 2000-ben az indiai GDP megőrizte dinamikus fejlődési ütemét, és bár 5,2 százalékos bővülése elmarad az előző évi 7,2 százaléktól, mértéke így is látványosnak tekinthető. Az indiai szubkontinens a nemzetközi fejlesztési segélyek fontos célterülete. • Ausztrália és Új-Zéland sem függetleníthette magát az ázsiai válság hatásaitól, mivel a térség országai összességükben (54 százalék) legjelentősebb felvevőpiacai termékeiknek. GDP-növekedésük az OECD átlagának megfelelő 4 százalék körüli. Piacdiverzifikálási törekvéseiknek kiviteli szerkezetük merevsége határt szab, mivel exportjukat alapvetően nyersanyagok és mezőgazdasági termékek alkotják. 3. Az ázsiai-csendes-óceáni nagyrégió hatalmi viszonyai Az ázsiai térség demográfiai és gazdasági dinamikája globális és regionális hatalmi ambíciók, etnikai és vallási ellentétek, területi viták motiválta feszültségekkel párosul. A konfliktusforrások nemzetközi veszélyességét nukleáris kapacitások, illetve az azok előállítására alkalmas technológiai képességek súlyosbítják. A számos térségbeli feszültségforrás közül kiemelkednek a kínai térség és a Koreaifélsziget még rendezésre váró kérdései, Afganisztán, Kasmír és a Kuril-szigetek problémái, a vietnami-kínai és az indiai-kínai határviták, valamint a dél-kínai-ten- geri szigetek feletti szuverenitásra vonatkozó rivális igények. Ázsia az a kontinens, ahol a ballisztikus rakéták és a tömegpusztító fegyverek elterjedése leginkább fenyeget. 2002. nyár 11