Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és csendes-óceáni térségben A koncepció1 azon regionális stratégiák sorába illeszkedik, amelyek egységes szemléleti rendszerben kívánják láttatni az Európán és Észak-Am erikán kívüli térségekben kínálkozó magyar külpolitikai és külgazdasági mozgástér elemeit. Hazánk államközi kontaktusainak és gazdasági kapcsolatrendszerének nemzeti érdekeinknek megfelelő diverzifikálása szükségessé teszi, hogy a geopolitikailag releváns, a világgazdaság rendszerében fontos szerepet játszó - ugyanakkor a magyar diplomácia három ismert prioritásán kívül eső - területekre vonatkozóan megfogalmazzuk a „negyedik irány" markánsabb megjelenítését motiváló érdekeltségeket, célokat és feladatokat. A magyar kül- és külgazdasági politika ázsiai dimenziójának kidolgozását a következő szempontok indokolják: • Az ázsiai-csendes-óceáni térség a világ legdinamikusabban fejlődő régiója, az Egyesült Államok és az Európai Unió mellett a globális gazdasági erőcentrumok egyike. A kétpólusú világrend felbomlása, a stratégiai erővonalak átfogó átrendeződése következtében geopolitikai súlyponttá vált. Legfontosabb regionális hatalmai (Japán, Kína, India) a nemzetközi kapcsolatok teljes spektrumában aktív tényezők. • Az exportorientált, külső forrásbevonásra építő magyar gazdaság érdekelt nemzetközi kapcsolatrendszerének diverzifikálásában, a külkereskedelmi forgalmunkban 70 százalékot meghaladó részarányú EU-túlsúly oldásában. E diverzifikációs törekvések egyik terepe az ázsiai-csendes-óceáni régió mint globális gazdasági erőcentrum. • Az Európai Unió átfogó politikai párbeszédet, hatékony gazdasági kapcsolatrendszert épített ki a térségben, amelyhez EU-tagként Magyarország is csatlakozni fog. A közösségi joganyag átvétele hatással lesz az ázsiai és csendes-óceáni országokkal fenntartott kapcsolataink - így kereskedelmi és tőkekapcsolataink - szférájára. • A térség egyes államaihoz olyan specifikus problémák (az emberi jogok nyugati normáktól eltérő értelmezése, népességrobbanás, migráció) kötődnek, amelyek vonatkozásában nemzetközi fórumokon - illetve majdani EU-tagként a CFSP keretein belül - a magyar külpolitikának is állást kell foglalnia, befolyásolva regionális kapcsolatainkat és szélesebb értelemben vett nemzetközi érdekeinket egyaránt. 2002. nyár 7
