Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Raballand, Gael: A víz Közép-Ázsiában: bőség és hiány
Folyóiratszemle szinte lehetetlen lenne egy etnikai csoport valamennyi tagját egy államba összegyűjteni anélkül, hogy másik csoport tagjai ne kerülnének bele. Ha pedig minden etnikaüag homogén területből különálló egységet hoznának létre, az nagyon apró részekre bontaná a térséget, exklávékkal és enklávékkal teletűzdelve. A nemzetközi közösség azonban rendszerint még elvi szinten sem hajlandó elfogadni üyen területen kívüli egységek létét, ami tovább nehezíti az álláspontok közeledését. A nyugati elképzelés megpróbálja az etnikaiterületi kollektivitásról az egyéni, civil szabadságjogokra áthelyezni a hangsúlyt. Ezzel a törekvésével azonban figyelmen kívül hagyja a kaukázusi realitásokat. A fentiek számbavétele után Halbach javaslata az, hogy a rendezés nyomán létrehozandó államalakulatok esetében rugalmas köztes megoldás lenne a kívánatos, föderáció és konföderáció, szövetségi állam és államszövetség között. Az elképzelés nem tűnik túl kiforrottnak, és inkább tekinthető elméleti játéknak, mint kézzelfogható válasznak, különösen olyan államok esetében, mint Örményország, ahol a politikai akarat mögött a megvalósításhoz szükséges eszközök is megtalálhatóak, mégpedig a kaukázusi térség talán leghatékonyabb hadseregének formájában. így például az 1994-ben orosz közvetítéssel tető alá hozott ör- mény-azeri fegyverszünet után is Azerbajdzsán területének mintegy 20 százaléka örmény megszállás alatt maradt. A kérdéssel foglalkozók körében szinte teljes az egyetértés abban, hogy a karabahi konfliktus hosszú távú rendezése kulcsfontosságú az egész kaukázusi térség, de legalábbis a dél-kaukázusi konfliktusok szempontjából. Egy ilyen kedvező fordulat „pozitív dominóhatással" lehetne a többi résztvevőre, és a meglévő viszonylag merev tengelyek és törésvonalak sokat veszíthetnének jelentőségükből. Ez az EU számára sem lenne közömbös, hiszen így lehetőség nyílna a kaszpi olaj zavartalan Európába juttatására. Uwe Halbach tanulmánya jó áttekintést ad erről a bonyolult szituációról, és igen tárgyilagosan mérlegeli a körülményeket. Joób Kristóf Gael Raballand: A víz Közép-Ázsiában: bőség és hiány (Gael Raballand: L'eau en Asie Centrale. Entre indépendance régiónak et vulnérabilités nationales. Géoéconomie, 2001. nyár, 18. szám) A volt szovjet közép-ázsiai tagköztársaságok földrajzi elhelyezkedéséről mindenkinek a térség nagy folyói jutnak eszébe. A 2500 km hosszú Amu-Darja a Parnír- hegységben ered, és Tádzsikisztánon, Üzbegisztánon, valamint Türkmenisztánon keresztülfolyva ömlik az Arai-tóba. A 3000 km hosszú Szir-Darja pedig Kirgizisztán- ból kiindulva Üzbegisztánon és Kazahsztánon áthaladva éri el az Arai-tavat. 2002. tavasz 207
