Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DOKUMENTUM - A Pentagon védelmi jelentése 2001
A Pentagon védelmi jelentése 2001 egész családjuk megtartására törekednie kell. Az elmúlt időszak leépítései miatt a civil alkalmazottak száma alacsony szinten áll, a minisztérium rövid távú céljai között szerepel magasan képzett civil munkaerővel bővíteni a hadsereget. II. Az új védelmi stratégia A védelmi politika céljai A Pentagon új stratégiai keretrendszere négy oszlopra épül: a Egyesült Államok és szövetségesei biztosítása; egy jövőbeni fegyverkezési verseny megakadályozása; az Egyesült Államok érdekeit fenyegető veszélyek távol tartása; és amennyiben a távol tartás nem sikerül, akkor az ellenfél legyőzése. A fegyverkezési verseny megakadályozására új intézmények felállítását kezdeményezik a védelmi intézményrendszeren belül. A fenyegetések távol tartása céljából a jelentés szükségesnek tartja az elnök katonai választási lehetőségeinek kiszélesítését. Kiemeli az előretolt jelenléti és állomásozó csapatok, valamint a globális hírszerzés képességei fejlesztésének szükségességét. A fegyverzetek modernizálása területén a nem nukleáris csapásmérő fegyverek pontosságának fejlesztését tűzi ki célul. Stratégiai elvek Az Egyesült Államok védelmi politikáját egymással szorosan összekapcsolódó stratégiai elvek határozzák meg. Kockázatkezelés: az elmúlt időszakban a nemzetközi rendszerben tapasztalható felgyorsult változások választás elé állítják az Egyesült Államok védelmi politikáját. Mivel az ország erőforrásai végesek, a kockázatok mérlegelése során az Egyesült Államok nem képes mindegyikkel azonos mértékben foglalkozni. A kiválasztandó kockázati tényezők közül továbbra is a háborús konfliktusok kialakulásának veszélye játszik majd meghatározó szerepet, de a védelmi jelentésben a Pentagon stratégiát dolgozott ki a terrorizmus, a elektronikus („cyber") háború és a CBRNE fegyvereket alkalmazó háborúk kockázati tényezőinek kezelésére. Képesség alapú hozzáállás: az új védelmi stratégia a „képesség alapú" megközelítésre helyezi a hangsúlyt. A koncepció abból a feltevésből indul ki, hogy az Egyesült Államok nem tudja teljes biztonsággal megmondani: melyik nemzetben, mely nemzetek csoportosulásában, illetve, mely nem állami szereplőkben bízhat meg. A korábbi védelmi stratégiák alapvető kérdései a „Ki lehet az ellenfél?" és „Hol alakulhat ki háború?" voltak. A képesség alapú modell központi kérdése a „Hogyan harcolhat az ellenfá?". Az Egyesült Államok hadseregének képesnek kell lennie legyőzni a meglepetésszerűen támadó, aszimmetrikus jellegű háborúra kész ellenfeleket. A stratégia valóra váltása megköveteli bizonyos haditechnikák intenzívebb felhasználását a jövőben, közöttük a távoli felismerő rendszerek, a hosszú távú precíziós csapások véghezvitelére alkalmas rendszerek, expedíciós erők és expedíciós rendszerek alkalmazását. Az Egyesült Államok védelme és az Egyesült Államok katonai erőinek tervezése: a szeptember 11-i terroristatámadás felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az Egyesült Államok ellenségei az ország területén található kulcsfontosságú központokat tűzhetik ki célul. Miközben a korábbi védelmi stratégiák megvalósításának eredményeképpen az Egyesült Államok sikeresen tudja kezelni a távoli konfliktusokat, az ország területének védelmére kevesebb hangsúly helyeződött. 2002. tavasz 181
