Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DOKUMENTUM - A Pentagon védelmi jelentése 2001
A Pentagon védelmi jelentése 2001 2. Regionális biztonságpolitikai fejlemények. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államoknak rövid távon nem kell azonos súlyú szereplővel szembenéznie a globális biztonságpolitikai színtéren, egy-egy földrajzi területen regionális hatalmak veszélyeztethetik az amerikai érdekeket. A jelentés Ázsiát jelöli meg olyan területként, amely széles körű katonai verseny színterévé válhat a közeljövőben. A közel-keleti, északkelet-ázsiai területek politikai szempontból rendkívül instabilak, a kormányok folyamatosan kiszolgáltatottak az államokon belüli radikális, szélsőséges csoportok hatalmi törekvéseinek, miközben pontosan ezen államok többsége jelentős katonai erővel rendelkezik, tömegpusztító fegyvereket birtokol vagy képes lesz a jövőben ilyeneket kifejleszteni. A kelet-ázsiai partvidék (Bengáli-öböltől a Japán-tengerig tartó partszakasz) jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Mivel az Egyesült Államok jelenléte, katonai infrastruktúrája és az erőforrásokhoz való hozzáférése sokkal kevésbé biztosított ezen a hadszíntéren, mint bárhol máshol a világon, az Egyesült Államok jelentős erőfeszítéseket kíván tenni a helyzet javítására keretegyezmények megkötésével. Az Egyesült Államok és szövetségesei a jövőben továbbra is függeni fognak a közel-keleti energiaforrásoktól. A terület államai közül sokan rendelkeznek jelentős hagyományos haderővel, többen birtokolnak vagy fejlesztenek kémiai, biológiai, sugár, nukleáris és nagy robbanó erejű (CBRNE) fegyvereket. Ugyanezen államok jelenleg ballisztikus rakétákat fejlesztenek, támogatják a nemzetközi terrorizmust, és megtagadják az Egyesült Államok katonai erőinek hozzáférését a régióhoz. Európa helyzetét az elemzés a Balkán kivételével stabilnak állítja be, a közép-európai államok politikai és gazdasági integrációja a Nyugattal folytatódik. A terület nem hordoz nagyszabású hagyományos katonai fenyegetést a NATO számára. Annak ellenére, hogy az Oroszországgal történő együttműködésről pozitívan nyilatkozik a dokumentum, megjegyzi, hogy Oroszország számos, az Egyesült Államok érdekeivel ellentétes politikai céllal rendelkezik. Másik lehetséges biztonsági kockázatot jelentenek a területről véletlenül vagy illetéktelenül indítandó ballisztikus rakéták, amelyek könnyen a nemzetközi terrorizmus kezébe kerülhetnek. Az amerikai kontinens területén jelenleg túlnyomórészt béke uralkodik, azonban Dél-Ameri- ka nyugati partvidékén kialakulhatnak olyan, az országhatárokat átlépő válságok, amelyek destabilizálhatják a régiót, és veszélyeztethetik az Egyesült Államok gazdasági és politikai érdekeit. 3. Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen található gyenge vagy hanyatló államok területén a stabil kormányok hiánya teret enged a nem állami szereplőknek a drogkereskedelem és terrorizmus vonatkozásában. Ezekben az államokban a fegyverek - egyes esetekben a nukleáris fegyverek - könnyen a gyenge kormányzatok ellen fordíthatók. 4. A nem állami szereplők hatalommegosztási törekvései és katonai képességei jelentősen megváltoztak a közelmúltban. A terroristacsoportok gyakran állami támogatással, állami védelem mellett működnek, de többen rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy állami támogatás nélkül is képesek legyenek tevékenységüket folytatni. A CBRNE technológia nagymértékű korlátozása felveti annak veszélyét, hogy a jövőbeli terroristatámadások ilyen fegyvereket használhatnak. 5. Kuvait iraki lerohanása idején az Egyesült Államok sikeresen hozott létre regionális biztonsági együttműködést a világ államai között. A 2001. szeptember 11-i események után fokozottan kiemelt szerepet kap a regionális biztonsági formációk kialakításának képessége. 2002. tavasz 179
