Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
Zeidler Miklós összesen mintegy 100 fő akik valóban jelentős részt vállaltak a szervezet tudományos, ismeretterjesztő, valamint bel- és külföldi társadalmi munkásságából. Tisztújító közgyűléseket háromévenként tartottak (1920,1924,1927,1930,1933,1936, 1939), az általában késő tavasszal összeülő rendes közgyűlés alkalmával. A megbízatások a választást követő második naptári év végéig szóltak, de a tisztségviselők a rá következő tisztújító közgyűlésig automatikusan hivatalban maradtak. E jól bejáratott és csak csekély személyi változásokat hozó yálasztási rend a második világháború kitöréséig zavartalanul működött, 1939-ben azonban, amikor a társaságnak a Parlament épületéből való kiköltöztetése miatt a közgyűlés egyébként is őszre tolódott, megszakadt a tisztújítások sora. A mandátumok ugyan formailag csak 1941 végéig voltak érvényesek, újabb választásokra azonban többé nem került sor. 1924. áprilisban a közgyűlés módosította az MKT alapszabályát, amely immár a korábbinál pontosabban írta körül a társaság céljait. Kimondta, hogy a társaság feladata ,,a) mint társadalmi szervnek, Magyarország külföldi érdekeinek minden téren való eredményes és erélyes érvényesítése... b) a Nemzetek Szövetsége (...) eszméjének propagálása és realizálása; c) az e célból alakult hazai és más állambeli társadalmi szervezetekkel, elsősorban a Nemzetek Szövetségének a támogatására alakult egyesületek nemzetközi uniójával (...) való állandó kapcsolat létesítése és fenntartása; d) a magyar közönség külpolitikai és külgazdasági érdeklődésének állandó ébren tartása és fejlesztése, valamint az öntudatos magyar külpolitikai eszmekor kialakulásának az elősegítése; e) a külföldnek a magyar viszonyokról, valamint a magyar közönségnek a külföldi viszonyokról való állandó és megbízható felvilágosítása;/) a külföldön élő magyarság jogos érdekeinek a megvédésében való közreműködés." Az eszközök sorában cikkek, közlemények, értekezések, folyóiratok, röpiratok, nyomtatványok megjelentetése mellett megemlítette felolvasások, előadások, tanulmányutak rendezését, a bel- és külföldi rokon szervezetekkel való együttműködést, az állami szervekhez szóló emlékiratok, feliratok felterjesztését, a nemzetközi konferenciákon való részvételt és a külföldi magyar intézetek fejlesztésében történő közreműködést.17 Az MKT már 1920 októberében olasz javaslatra felvételt nyert a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójába (NLNU), s két évtizeden át részt vett e szervezet munkájában. Az NLNU a népszövetségi mozgalom legfontosabb nemzetközi szerve volt, s ennek keretében társadalmi szinten támogatta a Nemzetek Szövetségét. Az MKT - vagyis formálisan az MKT által irányított Magyar Népszövetségi Egyesületek Szövetsége (MNESZ)18 - szorgalmasan látogatta a kongresszusokat és konferenciákat, melyekre a nemzetközi jogban és a kisebbségi ügyekben járatos vezetőit küldte. Nagy diplomáciai sikernek számított, hogy az NLNU 1931. évi kongresszusának május 22-28. között az MKT lehetett a házigazdája. A kongresszus fő témái között a leszerelés kérdése, a hontalanok ügyei, valamint a tankönyvekben előforduló, idegen nemzetekkel szembeni ellenséges megállapítások problémája szerepelt. A házigazdák - az MKT és a MNESZ - a hivatalos üléseken kívül kirándulások158 Külügyi Szemle
