Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Nagy Péter re, melyek tevékenysége a határokon átnyúló kérdések széles körére kiterjed, a malária kiirtásától kezdve a világóceánok halászati telepeinek kimerüléséig. A Világbank mintegy 50 közpolitikái hálózatot térképezett fel, melyek a határok nélküli cybertérben a hálózat interaktív lehetőségeit használják fel érdekeik előmozdítására. A közpolitikái hálózatot alkotó szervezetek között megtalálhatjuk a kormányzati hivatalokat és a nem kormányzati csoportokat is. Bizonyos értelemben ezek a hálózatok egy új típusú „diplomáciát" képviselnek, amely csakis a cybertérben létezik. Jóllehet egyiküknek-másikuknak a céljai és a költségvetése egyelőre szerény, sikereik azzal kecsegtetnek, hogy tevékenységükkel nemcsak a világproblémák megoldásához, hanem egyben a globális kormányzás (global governance) elveinek és módszereinek tökéletesítéséhez is hozzájárulnak.110 Számos kiemelkedő fontosságú eseményt említhetünk annak bizonyítékául, amikor az „aktív" nem állami szereplők a modern IKT lehetőségeinek kihasználásával „elragadták" a kezdeményezést a kormányoktól. A burmai demokrácia támogatói képesek voltak kapcsolatot teremteni az interneten keresztül az országon belül és kívül tevékenykedő személyekkel annak ellenére, hogy a kormány rendeletben tiltotta meg a nem regisztrált számítógépek, faxok, modemek és szoftverek birtoklását. Tevékenységükkel elérték, hogy az Egyesült Államok kénytelen volt megváltoztatni Burma-poli- tikáját.111 A hidegháború utáni korszak első új típusú felkelőcsoportja, amely az internetet stratégiai eszközként alkalmazta, a mexikói zapatista mozgalom volt.1121994 elején felkelést szerveztek Mexikó déli államában, Chiapasban, így nyilvánítva ki tiltakozásukat a NAFTA ellen, valamint a chiapasi őshonos népek jogainak tiszteletben tartása melletti kiállásukat; akciójukról az interneten keresztül informálták a világot, és próbáltak meg ügyüket támogató szimpatizánsokat maguk mellé állítani. A Mexikóban 70 évig kormányzó párt (Institutional Revolutionary Party - PRI) bukását részben a közvélemény számára is „látható" hibás válságkezelése idézte elő.113 Néhány évvel ezelőtt Japán limai nagykövetségét elfoglalták a Tupac Amaru szervezethez tartozó gerillák. A támadás napján és a következő reggelen a kanadai nagykövetség diplomatái sikertelenül próbáltak tájékoztatást kérni a perui külügyminisztériumtól, a belügyminisztériumtól és a rendőrségtől, hogy több információhoz jussanak, mint ami a helyi médiában, vagy a mindenütt jelen lévő CNN-en keresztül elérhető volt. Miközben a beosztott diplomaták Ottawában és Limában sikertelenül próbálkoztak kapcsolatot teremteni, a kanadai külügyminiszter-helyettes belépett az internetre, majd kevesebb mint egyperces böngészés és keresés után letöltötte a gerillák kiáltványát. Órákon belül az egész kanadai külügyminisztériumban elterjedt a sikeres keresés híre, az internethez addig szkeptikusan viszonyuló munkatársak hirtelen nagy affinitást kezdtek érezni a böngészőprogramok iránt, és intenzív kereséseket folytattak (amire a miniszterhelyettes példája is pozitívan ösztönözte őket). E történet tanulsága 108 Külügyi Szemle
