Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Nagy Péter mák vannak túlsúlyban - Nyugat-Európában, Észak-Ameri kában, Japánban. Sőt, a virtuális diplomácia azokban a régiókban lesz a leghatékonyabb, ahol: a) a modern IKT eszközeit már széles körben alkalmazzák; b) a civil társadalom NGO-i élen járnak a problémák iránti figyelem felkeltésében; c) a kormányok és az NGO-k közötti viszony kiegyensúlyozott; d) globális, rendkívül bonyolult, nem a szigorú értelemben vett nemzeti gazdasági, politikai vagy biztonságpolitikai problémákat kell megoldani. Kevésbé lesz alkalmazható azokban a válságzónákban, ahol a hagyományos hatalmi politika érvényesül - a Balkánon, a Közel-Keleten, Ázsia és Afrika egyes régióiban. A realizmus „Zeitgeist"-jét (szellemiségét) és gyakorlatát Kissinger testesítette meg aktív nemzetbiztonsági tanácsadói és külügyminiszteri tevékenysége során. A virtuális diplomácia szellemiségét leginkább George Kennan jelképezhetné, aki mindig is tekintettel volt a politikai realizmusra, és az általa kidolgozott „feltartóztatás" eredeti koncepciója lényegében nem katonai jellegű volt, amire ő maga is számos alkalommal rámutatott. A „feltartóztatás" azon az eszmén alapult, hogy közös ideálokon alapuló érdekközösséget kell létrehozni, amely megvédi a szabad világot, eltántorítja a Szovjetuniót az agressziótól, és végső fokon meggyőzi őt a változások szükségességéről. A „feltartóztatás" eme értelmezését a virtuális diplomácia egyik korai megnyilvánulásának tekinthetjük, amely azonban kizárólag az államközpontú realizmus rendszerére volt szabva, és amely akkor még nélkülözte a modern IKT eszközeit. A külügyi szolgálatok alkalmazkodásának horderejét a nemzetközi rendszer új feltételeihez Zbigniew Brzezinski, az ismert geopolitikai szakértő a következőképpen fogalmazta meg: „ Amerika vezető szerepét fenn kell tartani még legalább egy nemzedéken keresztül, sőt lehetőleg tovább is; és olyan geopolitikai keretet kell létrehozni, amely képes mérsékelni a társadalmi-politikai változásokkal járó elkerülhetetlen sokkhatásokat és megszorításokat.. ."98 A politikusok erőfeszítéseit történelmileg megkönnyíti, hogy „hasznosítani tudják majd a hagyományos nemzetállami kereteken kívüli, növekvő új globális kapcsolatrendszert is. Ez a hálózat - amelyet a nemzetközi nagyvállalatok, gyakran több ország részvételével létrejövő „nem kormányzati szervezetek" (NGO) és tudományos közösségek szőttek, és amelyet tovább erősít az internet - olyan informális világrendszert jelent, amely mára inkább az intézményes keretek között megvalósidó és egyre több államra kiterjedő globális egyiittmííködésnek kedvez."99 A virtuális diplomácia a gyakorlatban A külügyminisztériumok és a virtuális diplomácia Számos posztindusztriális ország külügyi szolgálata sikeresen valósítja meg az államvezetés új diplomáciai paradigmáját. Több állam, így Nagy-Britannia100, az északeurópai országok hatékonyan és eredményesen alkalmazzák a modern információskommunikációs technológiákat. A virtuális diplomácia egyik élharcosa minden bi104 Külügyi Szemle
