Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bárány Péter: Az Európai Unió francia elnöksége
Bárány Péter és a világ egyéb régióival, a világgazdaság szabályozásában az unió aktívabb szerepvállalásának ösztönzése. Mindhárom fő tengely jól beleillik Párizs politikáról, gazdaságról, társadalomról vallott hazai és nemzetközi koncepciójába. A háttérben az az alapvető megfontolás húzódik, amit Chirac elnök így foglalt össze: „Európa számára új dimenzióit a mélyítéssel és a bővítéssel csak akkor adhatjuk meg, ha ezzel egy időben sikerül hatékonyan leküzdenünk azt a kiábrándulást és frusztrációt, amelyet az európai eszme kelt a közvéleményben, úgy Franciaországban, mint a többi európai állam többségében." Ehhez arra van szükség, hogy „kiegészítsük ezt az Euró- pa-nagyhatalmat az Emberek Európájával, amely erőteljesen támaszkodhat kultúrájára és szociális modelljére, amelyeket folytonosan őrizni és fejleszteni kell".14 így a szociális kérdéseket hagyományosan a hazai és egyben európai tevékenysége középpontjába állító francia vezetés végül is nem tett mást, mint hogy ötvözte a saját ambícióit megjelenítő „Szociális Európát" (1. tengely) az unió átláthatóságát és emberközeliségét szolgáló, „konkrét" és hasznos „Állampolgárok Európájával" (2. tengely) - ezzel elérte az „Emberek Európáját" -, majd mindezt kiegészítette a bővítés és mélyítés kényszerei által vezetett „erős, hatékony és jól kormányzott Európával" (3. tengely), s így összességében eljutott a nemzetközi színtéren erős, önálló szereplőként fellépő Európához, a globalizációt megfékezni képes valódi gazdasági és hatalmi pólushoz. Tehát megvalósította saját Európa-koncepci- óját. De hogy ténylegesen megvalósította-e, az csak az elnökség konkrét eredményeinek fényében állapítható meg. 2.2. A francia elnökség eredményei „Az elnökségeket jórészt aszerint a képességük szerint kellene megítélni, ahogy az európaiakat és a franciákat a mindennapjaikban foglalkoztató nagy kérdésekben képesek előmozdítani. Úgy gondolom, ebben a tekintetben a francia elnökség jó termést hoz majd." Ezekkel a szavakkal igyekezett Lionel Jospin a nemzetgyűlésben 2000. október 19-én az európai ügyekről rendezett fórumon felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a francia elnökség munkáját bár az intézményi reformok dominálják, korántsem szűkíthető le erre az egyetlen törekvésre. Az intézményi reformok „árnyékában" valóban számos, az elnökségi prioritásokat megtestesítő megállapodás, intézkedés született, s az elnökség nem is mulasztotta el hangsúlyozni ezeket eredményessége mérlegének megvonásakor. A főbb területeken az alábbi előrelépések történtek: 82 Külpolitika
