Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Tatár György: Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységekre
se: az információ napvilágra kerülése és a tartalomnak a döntéshozó mechanizmusba való bekerülése közötti idő lényegi lerövidítése, valamint a megbízható eligazodás garantálása a világban. Az információ menedzsmentjének szintemelése mindenekelőtt kormányzati szintű politikai döntést igényel, amelynek előkészítésébe be kellene vonni az információk beszerzésével és feldolgozásával foglalkozó kormányzati szerveket, intézményeket és az információs társadalom felépítésében érintett központi szerveket egyaránt, és feladatul kellene szabni egy központi program kidolgozását, illetve végrehajtását. Bizonyos, hogy a külügyi szolgálatban is időszerű az információ- és tudásvagyon kezelésének újjáalakítása. A sokat emlegetett tartalomról van itt szó, s ez a feladat nem tévesztendő össze a számítógéprendszerek korszerűsítésével. A cél akként fogalmazható meg, hogy a Külügyminisztériumban és a nagykövetségeken lehetőleg azonos elvek alapján rendszerezett és rendezett információs bázis álljon rendelkezésre. Kézenfekvő, hogy ennek a munkának az elvégzéséhez olyan külön szakértői stábra van szükség, amely nemcsak a számítógépet, hanem a tartalmat is professzionálisan kezeli. Megjegyzem: naivitás azt hinni, hogy az elemzéshez csupán bizonyos alapképességek és gyakorlat szükséges, aztán az megy „magától" is. A vázolt feladatmeghatározás nyilvánvalóan a technológiai fejlődés szoros követését is megkívánja, és nem feltétlenül jár jelentős létszámbővítéssel: az új feltételrendszer előnyeinek kihasználásával - és nem csak elvileg - megtakarított munkaerő megfelelő átképzéssel záros határidőn belül újra „hadrendbe" állítható. A tartalom korszerű kezelése minőségileg változtatja meg a távközlési forradalom hasznosításának dimenzióit is. A külügyi szolgálat egyes szervezeti egységei közötti - nevezzük most így - magasabb szinten strukturált párbeszédet lehet és kell kialakítani, amivel valós tartalmak igen gyors, kétirányú forgalmát tennénk lehetővé. Az új módszerek bevezetése lehetővé tenné azt is, hogy alapjaiban változtassunk a képviseletek és a központ közötti - pazarlásnak is minősíthető - munkamegosztáson, amelyet eddig jelentős fokú elkülönült gondolkodás jellemzett. A fejlesztésekkel el kell érni, hogy a fontos anyagok készítésébe érdemileg és operatívan bevonásra kerülhessenek a külképviseletek, s ne csupán egyfajta „beszállítói" szerepkört töltsenek be. Az egyre sürgetőbb feladatok megvalósítása révén minőségileg fejlődhet a külügyi szolgálat döntés-előkészítési és -végrejhajtási kapacitása. A fejlesztések egyik következményeként felszabaduló idő és energia a magyar diplomácia további modernizálására lenne fordítható. Például arra, hogy módszeresebben dolgozzon az országimázs további javításán, hogy még nagyobb figyelmet szenteljen a kapcsolatok gondozására és bővítésére, hogy kétoldalú és regionális színtéren egyaránt Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységre 2001. tavasz-nyár 75
