Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Tatár György: Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységekre
Tatár György A fentiekből következően elengedhetetlennek látszik, hogy a diplomáciai tájékozódó-tájékoztató tevékenységben kül- és belföldön egyaránt gyökeres változásokat hajtsunk végre. A megújulás és megújítás során három fő síkban célszerű gondolkodni és a cselekvés irányát megszabni. Ezek: az információk begyűjtése, az információk feldolgozása, valamint az információk alkalmazása a diplomáciai tevékenységben. Vegyük sorba az egyes területeket. Az információk „begyűjtését" - s itt elsősorban a megjelenő, tehát publikus információkra gondolok - szakszerűen meg kell szervezni. Magyarországon és a világ fejlett helyein már ma is számos magánvállalkozás, illetve kormányzati szerv, szervezet foglalkozik hivatásszerűen az információdömping kezelésével. Fő feladatuknak tartják, hogy meghatározott területeken és meghatározott szempontok alapján begyűjtsenek az adott vonatkozásban valamennyi információt, és ezzel szolgáltatásként ajánlhassák lényegében „lyukmentes" információs hálóikat. Célul kell kitűzni, hogy a diplomáciai munkához kapcsolódó területeken megjelenő információhalmaz adatai minél megbízhatóbb teljességgel legalább elméletileg a külügyminisztériumok és a nagykövetségek rendelkezésére álljanak, egyszerű módon, minimális kereséssel „lehívhatóak" legyenek, vagyis a hivatásos diplomatáknak ne kelljen idejük és energiájuk számottevő részét lekötni az egyébként meglévő információk megszerzésével. Létre kell hozni azt a központi adatbázist, amelyet huszonnégy órán keresztül, tehát állandóan frissítenek, hogy a diplomatának illetve a külügyi munkatársnak ne kelljen a különböző, jobban vagy kevésbé ismert csatornákon kutakodnia a meglévő információk után. A fejlődés következő lépcsőfokán valamennyi diplomata, illetve külügyminisz- tériumi munkatárs saját területére lebontva, a hierarchiában elfoglalt helyének megfelelően rendszerezve, minél feldolgozottabb állapotban kapja kézhez vagy juthat hozzá az információhalmazhoz. Ez már bonyolultabb feladat, hiszen egy dolog megszervezni Budapesten a strukturált információs hálót, ugyanakkor meg kell oldani azt is, hogy a külképviseleteken is egyrészt ez a halmaz rendelkezésre álljon, másrészt a fogadó államban az adott országra vagy térségre vonatkozó információk minél kevesebb „lyukkal", ugyancsak lebontva meglegyenek, harmadrészt a külügyminisztériumi munkatársak számára is elérhetőek legyenek. Tehát érdek, hogy megszűnjék a párhuzamosan zajló s ennek következtében meglehetősen alacsony hatékonyságú „gyűjtögetés", és lehetőség szerint mind a külképviseleteken, mind pedig a külügyminisztériumokban a munkatársak hasonló információs bázissal dolgozhassanak. Hangsúlyozni szeretném, hogy itt elsődlegesen a megjelenő információkról van szó, s természetesen teljesen más szervezettséget és információmegosztást kell biztosítani a nem publikus információk kezelésének. 72 Külpolitika
