Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Szentesi György: A START-szerződések és a rakétavédelmi program
Szentesi György 5. táblázat A Szovjetunió felbomlását követően Oroszország határain kívül maradt hadászati támadófegyver-rendszerek Szovjet utódállam Hadászati támadófegyver-rendszer Az utolsó példány kivonásának (megsemmisítésének) időpontja fajta mennyiség Belorusszia SS-25 (RSz-12M) rakéta 54 1996. november Kazahsztán SS—18 (RSz-20) rakéta 104 1995. május Ukrajna SS—19 (RSz-18) rakéta 130 1998. szeptember SS-24 (RSz-22) rakéta 46 Tu-160 nehézbombázó repülőgép 30 6. táblázat Az orosz és az amerikai telepített hadászati hordozóeszközök mennyiségének csökkentése 1991-1998 között Hordozóeszköz fajta Ország Időpont 1991. július 1994. december 1996. január 1998. december Szárazföldi interkontinen- tális ballisztikus rakéta Oroszország (Szovjetunió) 1387* 736 772 725 Egyesült Államok 1050 959 873 550 Atomtengeralattjáró-fedél- zeti ballisztikus rakéta Oroszország (Szovjetunió) 912 728 688 610 Egyesült Államok 680 528 472 432 Nehézbombázó repülőgép Oroszország (Szovjetunió) 100 95 89 74 Egyesült Államok 358 351 334 178 Összesen Oroszország (Szovjetunió) 2399 1596 1531 1409 Egyesült Államok 2016 1559 1549 1160 * Az 1991-es adat tartalmazza az Ukrajnában, Belorussziában és Kazahsztánban telepített interkontinentális ballisztikus rakéták mennyiségét is. 66 Külpolitika
