Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Osváth Szabolcs: A CFE-szerződés adaptálása

Osvát Szabolcs elhangzó kemény hangú nyilatkozatok ellenére az álláspontok nem állnak vésze­sen távol egymástól. A felek, elsősorban az orosz fél, azonban taktikai megfonto­lásból az adaptációs végjátékra tartogatta további tartalékait, hogy más, számára ugyancsak fontos, ha nem fontosabb, inkább katonai és nem politikai jelentőség­gel bíró területeken minél kedvezőbb helyzetbe kerülhessen a végelszámolásnál. Az adaptációs tárgyalások dokumentumai óvatosan kezelték a kérdést, és meg­próbálták elkerülni a sok vihart kavart szövegrészeket. Ekkor bontakozott ki az a megoldási vagy inkább elkendőzési lehetőség, miszerint az adaptált szerződés tör­zsébe csak annyi kerülne, hogy a területi szintek többek között ideiglenes telepí­téssel is meghaladhatok. A fogalmat ezen túlmenően csak a verifikációs rész, a bejelentésről és információcseréről szóló jegyzőkönyv említené a megfelelő helyen, il­letve a részes államok területi szintjeit rögzítő új jegyzőkönyvben szerepelnének a szintek mellett azok ideiglenes telepítéssel megnövelt számadatai. Ez az ere­detileg amerikai elképzelés több előnnyel járt. A részes államokra lebontott konk­rét számadatok pontot tehettek az ideiglenes telepítési rugalmasság használata körül kialakult értelmezési vita végére, és szöveges rendelkezések nélkül elfogad- hatóbbá tehették a szárnyországok e tekintetben jelentkező hátrányos megkülön­böztetését. A rendelkezések NATO számára lényeges, számszerű elemeinek bur­kolt kifejezésre juttatása ugyanakkor az orosz ellenállást is csökkenthétté. A NATO mindenképpen biztosítani kívánta a rendkívüli ideiglenes telepítést. A szövetség ennek érdekében nem habozott kilátásba helyezni az új tagok helyze­tét nehezítő korlátozásokat. Abból indultak ki, hogy megfelelő mértékű közép-eu­rópai területi szint csökkentésekért cserében az orosz fél elfogadja a rendkívüli ideiglenes telepítést a térségben, mert abszolút számokban nézve jelentősen lej­jebb szorítja az országonkénti maximális eszközmennyiséget, és így egyben ellen­súlyozza a különféle rugalmasságok halmozódási lehetőségét is. A légi eszközök területi szintekbe foglalásáról folytatott vita ellentéteinek felszítását kerülve, a te­rületi szint csökkentések legmegfelelőbb módjának a raktárakban tartott száraz­földi eszközök 80-20%-os konverzióját tartották.41 A végjáték kibontakozásáig azonban az orosz fél jóval szigorúbb feltételeket kí­vánt megszabni az új tagoknak a rendkívüli ideiglenes telepítés fogadásáért. Vál­tozatlanul arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a területi szinteket - amelyek a hármak esetében megegyeznek a jelenlegi maximális szintekkel - csak az ideigle­nes telepítési alap mértékével lehet túllépni. Ebből egyszerű matematikai számí­tással levezethető az orosz képlet: a rendkívüli ideiglenes telepítés fogadásához a hármaknak annyival kell csökkenteniük területi szintjeiket, hogy a két hadosztály­nyi erő telepítése esetén az összesített számértékek legfeljebb az ideiglenes telepí­tési alap értékével haladják meg az eredeti területi szintet. A eredeti területi szint + ideiglenes telepítési alap = lecsökkenteti területi szint + rendkívüli ideiglenes telepi­ál Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom