Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Osváth Szabolcs: A CFE-szerződés adaptálása
A CFE szerződés adaptálása mondhatni - újra életre kelt a régi definíciós vita, mert pontos meghatározás nélkül az orosz fél nem tekintette rendezettnek a kérdést. Tudni szerették volna az érintett eszközök mennyiségét, a telepítés időtartamát, a bejelentési eljárást és a bejelentés formátumát, a kapcsolódó átláthatósági intézkedéseket és ellenőrzési lehetőségeket. A részletek kidolgozását a NATO-tól várták, mivel az új ideiglenes telepítés fogalmát eredetileg a szövetség javasolta. Nem tagadták, hogy akadnak válsághelyzetek az alkalmazási övezeten belül, ezek azonban a NATO-térségen kívül találhatók, illetve ott jelentkeznek, ezért nem tartották indokoltnak a szövetség megerősítéséi igényeit. Ezen túlmenően pedig hangsúlyosan megkülönböztették azokat a helyzeteket, amelyekben érvényesnek tekinthető a szerződés, azoktól, amelyekben már nem tekinthető érvényesnek. Ezzel jelezték, hogy egy ossz- haderőnemi egyesített alkalmi harci kötelék bevetését az utóbbi csoportba sorolják. Érdemes röviden szót ejteni az ideiglenes telepítés szárnyösszefüggéseiről is. Az eredeti szerződés csak a szárnyövezetben ismeri az ideiglenes telepítés fogalmát, amit nézőponttól függően engedménynek vagy - mivel az alkalmazási övezet többi részére semmilyen megkötés nincs - korlátozásnak is tekinthetünk. A szárnyszabályt pedig - az egyes alapelemek dokumentum szerint - meg kellett őrizni és összhangba kellett hozni az adaptált szerződéssel. A kibontakozó vitában többen rámutattak, hogy nem látják értelmét kétfajta ideiglenes telepítési szabály megfogalmazásának. Ez a harmonizációs megközelítés azonban veszélyeket rejtett magában, mert összhangba hozás alatt az oroszok egyre nyíltabban a szárnykorlátozások eltörlését követelték. Ezért más részes államok inkább azt hangsúlyozták, hogy a szárnyakat a jelenlegi formájukban kell megőrizni, mert a korlátozások bármilyen változtatása bonyolult összefüggéseket vethet fel, és mindenképpen az orosz törekvéseknek kedvez. Az ideiglenes telepítési kvóták kulcselemei a szárnykorlátozásoknak, tehát azokat is meg kell őrizni. Ezek a számok ugyanakkor nem tették lehetővé egy összhaderőnemi egyesített alkalmi harci kötelék, azaz mintegy két hadosztály szükség esetén történő bevetését a NATO-hoz csatlakozni kívánó három közép-európai ország területén, tehát nem feleltek meg a szövetségi igényeknek. Az oroszokat - immár valamivel tágabb kitekintésben - aggasztotta a rugalmasságok halmozódási lehetősége.28 Oroszországban a haderőreform kapcsán csökkentésekben gondolkodtak, és ilyen helyzetben destabilizáló tényezőnek tekintették két hadosztály telepíthetőségét a velük szomszédos területekre. A horizontális-földrajzi és a vertikális-kumulatív halmozódás együttes lehetőségét nem tudták elfogadni, mert ez Közép-Európában, a három új szövetségi tagállam területén a jelenlegi szintek megkétszereződését eredményezhette volna. A rendelkezésre álló mozgástér teljes kitöltése, a területi szintek növelhetősége és az ideiglenes telepí2001. tavasz-nyár 35
