Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Osváth Szabolcs: A CFE-szerződés adaptálása

A CFE szerződés adaptálása Az adaptációs tárgyalások előrehaladásával egyre világosabbá vált, hogy ezek­nek a kérdéseknek komoly adaptációs vonatkozásuk van. Elvi egyetértés alakult ki arról, hogy az adaptációval a szintek lehetőleg ne növekedjenek a szárnyakon, az itt állomásoztatott orosz erők és a gazdátlan eszközök jelenléte viszont ellent­mondott ennek az elvnek. Az érintett államok (Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) ugyanis a rájuk gyakorolt nagy orosz nyomás ellenére is vonakodtak saját területi szintjükbe foglalni az orosz eszközöket. Szóba jöhetett az ukrán meg­oldás, a területi szint feletti rugalmasság kihasználása, ami azonban a konkrét eset­ben egy nem kívánatos és önmagában is ellentmondásos dologhoz, egy húsz évre szóló ideiglenes telepítési megállapodáshoz vezetett.15 További, az oroszok által támogatott lehetőséget kínált az érintett részes államok területi szintjeinek jelenle­gi tényleges szint + állomásoztatott eszközök képlet szerinti meghatározása, ami vi­szont a területi szintek növelésének árán hozta volna összhangba az orosz jelenlé­tet az adaptált szerződéssel. A területi szintek jelenlegi szinteknél magasabb érté­keken történő meghatározása viszont nemcsak a kívánatos alapelvet sértette vol­na, hanem felvethette a területi szintet növelő részes államok szomszédainak, min­denekelőtt Azerbajdzsánnak a biztonsági aggodalmait is. A FÁK-térség válságövezeteivel összefüggő kérdések CFE-vonatkozásai terhel­ték legtovább az adaptációs tárgyalásokat. Ezek a kérdések csak az adaptációs konferencia végjátékában, kölcsönös engedmények után rendeződtek, bár a meg­oldások sok esetben még nem véglegesek, és nem is minden tekintetben megnyug­tatók. Az adaptált szerződés kiemelten és többször rögzíti, hogy idegen eszközök állomásoztatása-telepítése esetén mindenképpen szükséges a fogadó részes állam kifejezett hozzájárulása.16 Ezen túlmenően egyértelműen szabályozza, hogy az adott részes állam, azon belül a déli periféria országai, mennyi idegen eszközt fogad­hat. Az itt állomásoztatott orosz erők jelenléte ugyanakkor továbbra is kész tény marad. Kivonásukról, csökkentésükről, illetve esetleges további jelenlétüknek az adaptált szerződés rendelkezéseivel történő összhangba hozásáról az érintett fe­leknek kell két-, vagy akár a szeparatista erők bevonásával többoldalú tárgyalá­sokat folytatni. Az adaptációs tárgyalások lezárásakor erre a felek orosz-grúz és orosz-moldovai viszonylatban politikai kötelezettséget vállaltak. Az adaptá­ciós konferencia záródokumentumához csatolt orosz-grúz közös nyilatkozat vi­szonylag részletes: kiterjed az orosz erők fokozatos kivonására, az állomásozta­tott erők birtokában lévő egyes bázisok visszaadására, illetve egy csökkentett orosz katonai jelenlétnek az adaptált szerződés rendelkezéseivel összhangban történő fenntartására.17 A moldovai rendezés a részleteket illetően egyelőre jóval szűksza­vúbb. A politikai csomag rögzíti, hogy Moldova lemond az ideiglenes telepítés fogadásának jogáról, azaz csökkentett orosz katonai jelenlétet sem fogad el a dnyeszterentúli területen. Az orosz fél ehhez kapcsolódóan vállalta, hogy korlá­2001. tavasz-nyár 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom