Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Romsics Gergely: Magyarország a "Foreign Affairs"-ben, 1940-1948
Romsics Gergely tona 1939-ben, a párizsi béke kapcsán ő mondta ki az amerikai idealizmus kísérletének kudarcát. írása előrevetítette a megosztott Európa képét, igazolva a Kennan által nem sokkal korábban felvetett containment-elméletet, amelynek első gyakorlati példáját éppen az amerikai diplomácia 1947-es magatartása szolgáltatta. A vizsgált írások sorában a „European Territorial Settlement" az első, amely megkísérli meghaladni az amerikai külpolitikai gondolkodásnak azt a wilsoni rendszerét, amely elsősorban erkölcsi kategóriákban gondolkodott. Campbell a béketerveket az 1947 előtt meghatározó, hagyományos vonatkoztatási rendszerben értékeli, azonban az amerikai álláspont apológiáját már egy újfajta Realpolitik megközelítésében adja. Ennek megfelelően az írás központi részében elismeri, hogy a „magyar küldöttség számos igaz érvet tudott felhozni" javaslataik mellett, ugyanakkor konklúziójában azt hangsúlyozza, hogy a közép-európai kis nemzetek védelmezője nem az Egyesült Államok, és ezért az amerikai diplomáciának prioritások józanul kialakított rendszere alapján kellett döntenie. Campbell maga nem hivatkozik sem az új, demokratikus Magyarország érdemeire, sem pedig a Horthy- rendszer bűneire. Beszámol ugyan arról, hogy más államok az ország múltjának felhánytorgatásával igyekeztek álláspontjukat igazolni, ezekkel az érvekkel kapcsolatban azonban még csak állást sem foglal. Értékelése röviden úgy foglalható össze, hogy Magyarország a szovjet zónába került, és mivel az Egyesült Államoknak nem fűződik stratégiai érdeke a kis közép-európai nemzet minden körülmények között való védelméhez, hiba lenne egy ilyen mérsékelt jelentőségű kérdésben konfliktusba kerülni a másik szuperhatalommal.122 A Foreign Affairsben megjelent következő írás, amely Magyarországgal foglalkozott, már a hidegháború időszakának terméke volt. H. F. Arthur Schoenfeld 1945 és 1947 között Budapesten szerzett tapasztalatiról számolt be 1948 áprilisában. Schoenfeld 1945 januárjában érkezett Magyarországra, és az azt követő két évben az Egyesült Államok budapesti követeként teljesített szolgálatot.123 Munkája, a „Soviet Imperialism in Hungary" [„Szovjet imperializmus Magyarországon"] leginkább esettanulmányként jellemezhető: megírásakor a szerző egy példán, Magyarországon keresztül az új sztálini imperializmus működésének bemutatását és főbb vonásainak kiemelését kísérelte meg. A tanulmány egyes részei a magyar gazdasági és politikai élet lépésről lépésre történt „gleichschaltolását" elemzik, puszta ténye- ikkel cáfolva Jászi 1946-os optimizmusát.124 Schoenfeld bevezetésben megfogalmazott véleménye szerint a közelmúlt magyar- országi eseményei azt tanúsítják, hogy „az elmúlt két évben a szovjet imperializmus sikeresen végrehajtotta programját. Ez a program a katonai győzelem konszolidációjával, a politikai és gazdasági élet behálózásával biztosított megszállással vette kezdetét, és a magyar közélet minden vonatkozásban a Szovjetunió érdekeinek való alárendelésével fejeződött be. Magyarország ennek eredményekép238 Külpolitika