Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Osváth Szabolcs: A CFE-szerződés adaptálása

A CFE-szerződés adaptálása Osvät Szabolcs A z európai hagyományos fegyveres erők korlátozása és ellenőrzése terén az utób-bi évtizedben elért eredmények jelentősen erősítették a kontinens biztonságát. Tíz év alatt azonban nagymértékben átalakult az európai biz­tonságpolitikai környezet, megváltoztak a biztonságpolitikai feltételek, új ténye­zők jelentkeztek. A szerződéses formában rögzített eredmények megőrzését, a szer­ződés életképességét csak úgy lehetett biztosítani, ha rendelkezéseit összhangba hozzák a folyamatosan változó biztonságpolitikai feltételrendszerrel. Ezért indult be a szerződés átfogó felülvizsgálata, az adaptációs folyamat, ami megfelelően tudta kezelni az egyes területeken jelentkező érdekellentéteket, és jelentős változtatáso­kat eredményezett a szerződés szövegében. 1. A változó biztonságpolitikai környezethez való igazítás kényszere Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (angol betűszóval CFE) szerző­dést1 1990-ben írták alá, és 1992 óta van érvényben. A szerződést annak idején az Európában szemben álló két katonai-politikai tömb, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a Varsói Szerződés tagállamai kötötték egymással. Legfőbb célja az volt, hogy a korábbinál alacsonyabb szinten teremtse meg az európai hagyomá­nyos fegyveres erők egyensúlyát, felszámolja a stabilitást és biztonságot veszélyez­tető egyenlőtlenségeket, valamint a meglepetésszerű támadás és a nagyarányú tá­madó hadműveletek kezdeményezésére alkalmas képességeket. A szerződésben rögzítették a két tömb országai által az alkalmazási övezeten belül birtokolható, támadó hadműveletekre alkalmas hagyományos fegyverzet mennyiségét öt fegy­verzeti kategóriában - harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek és támadó helikopterek esetében. A szerződés Európa területét kívülről befelé haladva három övezetre osztja fel, és emellett külön rendelkezése­ket fogalmaz meg az északi és déli perifériára, az úgynevezett szárnyövezetre. 2001. tavasz-nyár 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom