Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Deák Péter: Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón
Deák Péter- az információk és szolgáltatások gyakorlatilag szervezetlenül és ellenőrzés nélkül állnak az felhasználók rendelkezésére;- a globális információs infrastruktúra létrejöttével minden egyes egyéni felhasználó számára adott a lehetőség, hogy hatalmas mennyiségű információhoz jusson;- a rendelkezésre álló információmennyiség láttán rendkívüli mértékben megnő az egyének információszükséglete;- az államnak csupán minimális befolyásolási lehetősége van az információkínálat befolyásolására, illetve ennek ellenőrzésére;- az anyagi ráfordítástól, valamint a tér, idő- és az erőtényezőtől függetlenül számos lehetőség nyílik az egyéni felhasználóknak a kínált információk manipulálására, a távoli információs rendszerekbe történő behatolásokra anélkül, hogy származásuk, hovatartozásuk biztonsággal megállapítható lenne;- nincs kielégítő lehetőségük az egyéni felhasználóknak az információk igazságtartalmának megállapítására. A fentiek következtében a hatalomgyakorlás klasszikus eszközrendszere, valamint a különböző érdek-összeütközések terepe kiegészül - illetve akár ki is cserélődhet - a számítógépes hálózatok adta lehetőségekkel. A jövő háborúit nem bombák és cirkálórakéták döntik el, hanem talán komputervírusok és titkos programok. Érdekcsoportok százai - legyenek azok jogvédők vagy terroristák - kerülhetik meg a kormányzati kommunikációs csatornákat. Az információtechnológia alkalmazásának számtalan előnye mellett veszélyes mellékhatásai vannak, hiszen a számítógépekkel vezérelt infrastruktúra rendkívül érzékeny a támadásokra, a konfliktusok történetében példátlan módon sebezhető. Veszélyforrást jelentenek a rendszerbehatolások, ugyanis az egymással összekapcsolt számítógépes rendszerekbe viszonylag könnyű a belépés. Az érzékeny információk „lopása" mellett ugyanakkor hasonló veszélyeket hordoz magában a valóságtól eltérő információk elhelyezése (dezinformációs lehetőség), amely álcázást, illetve az adott célközeg félrevezetését egyaránt szolgálhatja. Következtetések Nyilvánvaló, hogy Magyarország nem képes egyedül megfelelni a globális kihívásoknak. Egy hozzánk hasonló nagyságrendű országtól csak az várható el, hogy a nemzetek közösségében (a mi esetünkben NATO-tagságunkon túl megelőlegezve uniós tagságunkat is e keretek nyújtotta lehetőségekkel és a követelményekkel egyaránt számolva) erejéhez mérten részt vegyen a globális veszélyek elhárítására irányuló közös gondolkodásban és a cselekvésben. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy a regionális és a helyi-specifikus veszélyek feltérképezése a magyar bizton18 Külpolitika
