Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - HIDEGHÁBORÚ - Selvage, Douglas: Papírháromszög: Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia
Douglas Selvage a beavatkozás mindössze kisebb közlekedési balesetet jelentett a détente-hoz vezető úton. Az újabb levéltári kutatások megerősítik a Varsói Szerződésen belül az úgynevezett északi háromszög létezését az 1950-es évektől kezdve a berlini válságig; olyan különleges biztonsági kapcsolat alakult ki a Varsói Szerződés „északi háromszöge" - Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia - között, amely a Bonn-nal szembeni biztonsági követelményeiken alapult. A három ország azt követelte, hogy Bonn ismerje el Lengyelország nyugati határát, az Odera-Neisse vonalat; az NDK létét mint második német államét; valamint a müncheni szerződés érvénytelenségét kezdettől fogva. Mivel Bonn vonakodott az 1938-as müncheni paktum érvénytelen voltát annak megszületésétől kezdve elismerni, Csehszlovákia arra hivatkozhatott, hogy az NSZK ismét be akarja kebelezni a Szudétaföldet. Valójában Bonn mindössze azért vonakodott eleget tenni a csehszlovák követelésnek, hogy jogi alapot tartson fent a második világháború után Csehszlovákiából kiutasított szudé- tanémetek tulajdonjogainak érvényesítésére. Mindennek ellenére egy, a fennálló határok ellen irányuló nyugatnémet fenyegetésre való hivatkozás megkönnyítette az említett három államnak, hogy igazolják a Szovjetunióval fenntartott szoros kapcsolatokat, és nemzeti támogatást szerezzenek a hazai kommunista pártoknak. A Varsói Szerződés északi szárnyának három tagállama, valamint a Szovjetunió és a többi szövetséges ország egyöntetűen azt követelték Bonntól, hogy ismerje el az európai status cjuót és nyilvánítsa ki, nem fog nukleáris fegyvert rendszeresíteni a Bundeswehrben.5 Az 1960-as évek végén politológusok és újságírók egyaránt úgy vélték, hogy bizonyos szövetkezés megy végbe a Varsói Szerződésen belül. Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia 1967 tavaszán olyan barátsági szerződéseket kötött, amelyek nyilvánvalóan Bonn ellen irányultak. Az elemzők egy „vasháromszögről" kezdtek beszélni: a Varsói Szerződés „északi szárnya" három államának együttes fellépéséről a Kelet-Európa és Bonn közötti viszony javítása ellenében. A „vasháromszög" elképzelés szerint a három ország olyan különálló biztonsági követelésekkel lépett fel Bonn-nal szemben, amelyeknek a teljesítéséhez kötötték a Kelet- Európa és Bonn közötti viszony normalizálását. A „vasháromszög" elméletének hívei azt vallják: Csehszlovákia kísérlete 1968-ban, hogy kilépjen a „vasháromszögből" és normalizálja a kapcsolatait Bonn-nal késztette a két kommunista szomszédot arra, hogy támogassák - sőt, követeljék - a Varsói Szerződés csapatainak bevonulását Csehszlovákiába 1968. augusztusban. Az újabb levéltári kutatások megerősítik a feltevést, hogy Lengyelország és Ke- let-Németország fenyegetésként fogta fel Prága erőfeszítéseit az NSZK-kapcsola- tok javítására. Az előkerült levéltári anyag azonban tovább árnyalja a Varsói Szerződés 1960-as évekbeli történetét is. Először, helytelen egy, az 1967-es barátsági 168 Külpolitika