Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
Garadnai Zoltán 41 XIX-J-l-j-006397/1964, 47. dob. Budapest. 1964. december. 8. 42 XIX-J-1 -j-00277/5/1964. 47. dob. 43 XIX-J-l-j-9/1965. 47. dob. Francfort nagykövettel folytatott telefonbeszélgetés. 1965. január 7-én. 44 XIX-J-l-j-277/6/1965. 47. dob Francfort nagykövet válaszát Szilágyi Béla így foglalta össze: „Francfort nagykövet mosolyogva válaszolt, hogy tudomása szerint az országaink közti viszonyban nincs olyan függő vagy vitatott kérdés, amely akadályozná előrehaladásunkat, éppen ezért Ő úgy gondolja, hogy külügyminisztereink arról fognak tárgyalni, hogy hogyan tovább, illetve, milyen területeken lehet előrehaladni kapcsolataink továbbfejlesztésében. „ 45 XIX-J-l-j-9/1965. 47. dob. Pierre Francfort nagykövet és Szilágyi Béla miniszterhelyettes telefonbeszélgetése 1965. január 7-én. 46 XIX-J-l-j/1964. 47. dob. Péter János elvtárs párizsi tárgyalásainak tematikája a PB és az MT határozata alapján. Budapest, 1965. január 7. 47 XIX-J-l-j/1965. 47. dob. Jegyzőkönyv Péter János elvtárs és Couve de Murville 1965. január 12-ei párizsi hivatalos megbeszéléseiről. Budapest, 1965. január 22. 48 XIX-J-l-j-00277/1, 2 és 3/1965. 47. dob. Jelentés a párizsi tárgyalásokról. Itt kell megjegyezni, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának Péter János két egymástól részben eltérő tartalmú jelentést készített. Egyrészt elkészült egy jelentés, amely tartalmilag megegyezett azzal, amit a Minisztertanács, a Politikai Bizottság és a Külügyminisztérium Kollégiuma képviselői számára készítettek. Ugyanakkor készült egy csak nyolc példányban kinyomtatott jelentés is, amit csak a Politikai Bizottság tagjai kaptak meg. 49 XIX-J-l-j-4996/1 /1966. 46. dob., A magyar külügyminisztérium által készített életrajzi összefoglalóból megtudhatjuk, hogy 1907. január 24-én sziilettet Reimsben, bölcsészkart végzett, és jogi doktorátust szerzett, illetve a Politikai Tudományok Főiskolájának oklevelét szerezte meg. 1930-1940 között pénzügyi vonalon tevékenykedett, és ebben a minőségében, a vichyi kormány tisztviselőjeként együttműködött a németekkel. 1943-ban az Algériai Főparancsnokság főtitkára, a Francia Nemzeti Felszabadítási Front tagja volt, de Morgenthau amerikai pénzügyi államtitkár vele szemben azt az álláspontot képviselte, hogy a tisztségéből, a németekkel való kollaboráció miatt meneszteni kell, ami meg is történt. Nem tartották lelkes gaulle-istának, valószínűleg az amerikaiaktól elszenvedett sérelem tette De Gaulle hű szövetségesévé és munkatársává. 1944-ben Franciaországot képviselte az Olaszországgal foglalkozó konzultatív tanácsban. Diplomáciai szolgálatba 1945-ben lépett, 1945-1950 között a francia külügyminisztérium politikai főigazgatója volt, és a francia külügyminisztert helyettesítette a Négyek Tanácsában. Károlyi Mihály nagykövet 1948-ban többször eszmecserét folyatott vele, és már akkor foglalkozott az Amerika és Szovjetunió nélküli, azoktól független Európa gondolatával. 1950— 1958 között nagykövet volt, majd De Gaulle hatalomra jutása után 1958-1969 között a Francia Köztársaság külügyminisztere, De Gaulle UNR pártjának tagja volt. 50 XIX-J-l-j/1965. 47. dob. Jegyzőkönyv Péter János elvtárs és Couve de Murville 1965. január 12-ei hivatalos megbeszéléseiről. Budapest, 1965. január 22. Továbbiakban: Jegyzőkönyv. 51 A dolgozatomnak ugyan nem célja, hogy ezzel a kérdéssel bővebben foglakozzon, de Gazdag Ferenc felhívta a figyelmemet arra, hogy az országok egy-egy fogalmat többféleképpen, a saját érdekeik szempontjából nézve egymástól lényegesen eltérő tartalommal értelmezhetnek és használhatnak fel politikai érdekeik érvényesítése érdekében. Itt egyrészről percepciós eltérések voltak, másrészről (véleményem szerint) Péter János tárgyalástechnikai húzása is volt, amivel a Közös Piac és Magyarország gazdasági kapcsolatainak kérdésében a franciákat megnyilatkozásra akarta késztetni. Itt kell megjegyezni, hogy a Központi Bizottság 1967. április 12-ei ülésén elhangzó vita során Péter János ezen kijelentésére vonatkozóan Kádár János az alábbiakat mondta: „Emlékszünk arra a párizsi útra. Mi megbeszéltük, hogy mit mondjon és ő azt mondotta, amit mi megbeszéltünk. Azt mondta, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél fogva szintén Európában van és érdekel bennünket, hogy mi az az Európa, mi az az euró146 Külpolitika
