Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
Garadnai Zoltán az Egyesült Államok vezetői is. Couve de Murville elismerte, hogy ők is erre szoktak hivatkozni az amerikaiakkal való tárgyalások során118 Couve de Murville e's Kállai Gyula tárgyalása A Politikai Bizottság Kállai Gyula feladatául elsősorban a belpolitikai helyzet bemutatását, a gazdasági reformmal kapcsolatos tájékoztatást tűzte ki. A miniszter- elnöknek ezen tárgyalások során azt kellett megtudnia, hogy a gazdasági reform kapcsán milyen nemzetközi együttműködési lehetőségek adódhatnak, illetve feladatául szabták a pénzhitel felvételének felvetését is. Tárgyalási témái közt szerepeltek a vietnami helyzettel kapcsolatos kérdések, de a nagyobb hangsúlyt a gazdaság mellett a kétoldalú magyar-francia kapcsolatok kérdései, illetve a magas szintű meghívások jelentették.119 Kállai Gyula miniszterelnök a francia külügyminiszterrel háromszor találkozott, a nála tett látogatáson és két protokolláris rendezvényen.120 A tárgyalás elején Kállai Gyula elemezte a Magyar Népköztársaság külpolitikai alapelveit: „szocialista ország vagyunk és a béke biztosítására törekszünk. Ma semmilyen kérdést sem lehet háborúval megoldani. Két kérdésre összpontosul most a figyelem: Vietnam és Németország, és ami ehhez kapcsolódik az európai biztonságra."121 Couve de Murville kijelentette, hogy a két ország a vietnami helyzetet azonosan ítéli meg. Véleménye szerint minden háború önmagában véve rossz, a helyi háború világháború veszélyét rejti magában, különösen ha egy nagyhatalom érdekelt benne, mint Vietnamnál. Az európai biztonság a másik igen fontos kérdés, aminek megoldása hosszú időt igényel. Erre válaszul Kállai Gyula hangsúlyozta, hogy a franciák pozitív álláspontja elősegítheti e probléma megoldását. Kiemelte továbbá, hogy a két ország közötti kapcsolatok egészségesen fejlődnek, de a gazdasági kapcsolatok terén még sok tennivaló van. A francia külügyminiszter egyetértett azzal, hogy a két ország kapcsolatainak alapja a gazdasági együttműködésben van és a gazdasági kapcsolatok rendezetlen kérdéseire megoldást kell találni. Egyetértett azzal is, hogy folytatni kell a magas szintű látogatásokat122 A külügyminiszteri tárgyalások Péter János a Külügyminisztériumban folytatott tárgyalás során a magyar fél minden előzetesen megtervezett témáját felvetette.123 Francia részről ezektől eltérő új kérdés nem került napirendre, és egyetlenegy, a magyarok által megvitatásra felvetett kérdés elől sem tértek ki.124 136 Külpolitika
