Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
Garadnai Zoltán válasz erre az 1963. márciusi általános közkegyelem volt, amely minden politikai elítéltet amnesztiában részesített. Az ENSZ-beli helyzet normalizálásának utolsó fejezeteként U Thant ENSZ-főtitkár 1963. július 1. és 3. között Budapestre látogatott, és ez lényegesen előremozdította Magyarország ENSZ-beli helyzetének rendezését. Az ENSZ mandátumbizottsága 1963-ban a XVIII. közgyűlés előtt, egyhangúlag elfogadta valamennyi delegáció, benne a magyar megbízólevelét is.31 Ugyanakkor a továbbiakban a magyar-amerikai kapcsolatok alakulását egyrészről beárnyékolta Mindszenty bíboros jelenléte a budapesti amerikai nagykövetségen, (ami megnehezítette a magyar-vatikáni kapcsolatok rendezését is), illetve az amerikaiak 1965-től kezdve egyre intenzívebb vietnami háborúja, amely a magyar diplomácia számára szintén növelte az érintkezési felületet az ázsiai kérdésben is különutas álláspontot képviselő Franciaországgal. 1962-1963-ra tehát véget ért a nemzetközi elszigeteltség korszaka. A Magyarország nemzetközi megítélésében bekövetkezett változást mutatja, hogy míg 1938- ban 38,1955-ben 36,1962-ben már 57 országgal álltunk diplomáciai kapcsolatban.32 1963-ban Anglia (ahova a magyar külügyminiszter a franciaországi tárgyalásai után, 1965. június 30. és július 4. között látogatott), illetve Franciaország és Belgium emelte nagyköveti szintre budapesti diplomáciai jelenlétét. 1964-ben követte őket Svédország, Olaszország, Kanada, és Svájc. Az Egyesült Államokkal 1966-ban sikerült nagyköveti szintre emelni a diplomácia viszonyt, de a kapcsolatok rendezése egészen a hetvenes évek elejéig elhúzódott. A magyar-NSZK kapcsolatok teljes normalizálása csak a német kérdés általános rendezése után történt meg, 1973-ban. A nyugati országokkal a kapcsolatok megélénkültek, általánossá vált a miniszterek, kormányküldöttségek, társadalmi szervezetek, városok képviselőinek kölcsönös látogatása, áttörés következett be az idegenforgalom területén is. Az 1964-es vízumkönnyítés bevezetése után érzékelhetően emelkedett a diplomáciai konzuli munka jelentősége is. A kétoldalú magyar-francia kapcsolatokban - Ferenc József uralkodása óta - először 1964-ben fordult elő, hogy francia miniszter látogatott Magyarországra Jacques Marette posta- és távközlési miniszter személyében, aki Bíró József külkereskedelmi miniszter meghívására három napot töltött Budapesten 1964. május 15. és 18. között. A francia miniszter látogatása elsősorban politikai kérdés volt. A magyar-francia kapcsolatok rendezése szempontjából nézve a gazdasági-kulturális, parlamenti és a diplomáciai kapcsolatok rendezése után egy magasabb szintű politikai kapcsolatfelvételt jelentett. Marette a jelenlétével hangsúlyozni akarta, hogy a francia kormány a két ország viszonyának további javítására törekszi, és egyetlen komoly problémaként a kártalanítási ügyeket említette.33 120 Külpolitika
