Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Az Európai Unió a nemzetközi rendben Kétségtelen, hogy a római szerződésben a közösség külső hatásköri illetékessége még meglehetősen korlátozott volt. A133. cikk (ex-113.)7 révén közösségi kompetenciát nyert a közös kereskedelmi politika területén, a 310. cikk (ex-238.) pedig jogosítványt adott a közösségnek társulási megállapodások megkötésére. Néhány cikk alapján, azaz a 302. (ex-229.), 303. (ex-230.) és 304. (ex-231.) cikke szerint, pedig lehetőség nyílt egyes nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kialakítására. Hol helyezkedik el az Európai Unió a nemzetközi kapcsolatok mai szövevényes rendszerében? Milyen típusú szereplője a modernizált nemzetközi rendnek: különleges státusú nemzetközi szervezet vagy államszerű képződmény? Meghatározott államok alkotta országcsoport? Egyáltalán hány szereplővel vesz részt a nemzetközi kapcsolatok sűrű hálójában? Az integráció fejlődéstörténeti folyamata ma milyen fázisban van, s annak jelenlegi legfőbb hordozója, az Európai Unió, milyen jellemzők révén írható körül? Mindezen elméletieskedőnek tűnő kérdések Magyarország európai integrációjának új minőségű szakaszában, azaz a csatlakozási tárgyalások idején, amelyek során a „technikai jellegű" kérdések természetszerűleg dominálnak, semmiképpen nincsenek az érdeklődés homlqkterében. Magyarország taggá válásával viszont az ország szembesülni fog azzal a szükségszerű igénnyel is, hogy a nemzetközi rendszerben elfoglalt helyét újra definiálja, figyelembe véve azt, hogy uniós tagként alapvetően az állandó mozgásban lévő Európai Unió nemzetközi helyiértéke fogja e meghatározás kiindulópontját képezni. Az Európai Gazdasági Közösség, megalapítását követő hosszú évekig még a szakmai köztudatban is szinte kizárólag nemzetközi szervezetként jelent meg a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. De sajátosságának köszönhetően, elsősorban is az alapító római szerződésekbe8 beépített belső és külső dimenziói, azaz - a néha oly elcsépeltnek tűnő - bővítés és mélyítés párhuzamos megjelenésével, fokozatosan teret nyert a „közösség" kifejezés is, hogy később átadja helyét egy új minőségnek, a magasabb evolutív szintet képviselő „uniónak". Bár sok tekintetben az Európai Unió valóban nemzetközi szervezetként működik, például új tagokat vesz fel, azonban a „klasszikus" (és statikus) nemzetközi szervezetektől éppen a fentebb említett dinamikus és evolutív jellege természete, különbözteti meg, az, hogy közösségből potenciálisan „képes" unióvá átfejlődni, az integrációs fejlődés egy magasabb kvalitású szintjére lépni. Mégis, mi az EU? Könnyebb megfogalmazni azt, hogy mi nem az Európai Unió mint azt, hogy mi is. Az unió sem nem állami szereplő, sem nem nem-állami, s nem is szokványos nemzetközi szervezet.9 Egy olyan sajátos nemzetközi szervezet, amelyet tagállamai az integrációs folyamat fejlődésével olyan jellemzőkkel ruháztak fel, amelyek egyre inkább a legfőbb nemzetközi jogalannyal, az állammal tették hasonlatossá, s emiatt felépítése és működése egyik ismert nemzetközi szervezetéhez sem hasonlítható.10 A tagállamok közössége létrehozott egy kompetenciájában korlátozottabb „államszerű" entitást. Természetesen, nem egy másik államot, hiszen az államiság három, nem2000. tavasz-nyár 83
