Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Sárdi Péter: Az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatai és az európai integráció
Sárdi Péter A delegáció az akkori legnagyobb kormánypárt, az MDF képviselőjének vezetésével alakult meg, s 1991-92-ben négy találkozóra került sor az EP magyar ügyekkel foglalkozó delegációjával Budapesten, Brüsszelben, illetve Strasbourgban. E találkozók alapvetően két célt szolgáltak: a magyar politikai, gazdasági átalakulásról szóló rendszeres tájékoztatásra adtak lehetőséget, s egyben tájékozódásra is az Európai Parlament munkájáról és az európai integráció főbb kérdéseiről. Az Európai Megállapodás 1991. évi aláírását követően elkerülhetetlenné vált, hogy az Ország- gyűlés az addigiaknál mélyebben, hatékonyabban foglalkozzon az integrációs kérdésekkel. Ennek fóruma az 1992. június 23-án a 15 fővel megalakult európai közösségi ügyek bizottsága (EKÜB) lett. A testület először különbizottságként, majd az 1994. évi választásokat követően állandó bizottságként működik európai integrációs ügyek bizottsága (EIÜB) néven, jelenlegi létszáma: 26 fő. Az Európai Megállapodás aláírásával, majd ratifikálásával, az EKÜB-EIÜB megalakulásával új alapokra helyeződtek az Országgyűlésnek az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatai is. Az Európai Megállapodás ugyanis előírta az Európai Unió-Magyarország társulási parlamenti bizottság létrehozását. E testület 1994. januárjában tartotta alakuló ülését. Magyar részről az EIÜB 12-15 tagja, az EP részéről hasonló számú, a magyar ügyekkel foglalkozó európai parlamenti küldöttség vesz részt munkájában. A közkeletű nevén parlamenti vegyesbizottság évente kétszer felváltva ülésezik Budapesten, illetve Strasbourgban vagy Brüsszelben. Feladata az integrációs folyamat főbb kérdéseinek megtárgyalása és ezzel kapcsolatosan közös ajánlás elfogadása és továbbítása az Európai Bizottság, az EP, az uniós országok kormányai, illetve a magyar kormány és az Országgyűlés számára. Az európai integrációs ügyek bizottsága egyre szélesedő kétoldalú kapcsolatokat alakított ki az unió tagállamainak partner bizottságaival, az 1990-es és az 1998-as választások között a parlament szakbizottságai is találkoztak (alkalomszerűen) néhány tagország partner testületéivel. Az említettek mellett nagy hangsúlyt kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig, azaz 1998. március 31-ig a magyar parlamenti elnökök nemzetközi tárgyalásain és az Európai Parlament elnökei által 1997-ben kezdeményezett a társult országok parlamenti elnökeivel való találkozóin az integráció kérdésköre. A csatlakozási tárgyalások megkezdése 1998 több szempontból is jelentős dátum hazánknak az Európai Unióhoz való közeledési folyamatában. Az Európai Megállapodás aláírása után 7 évvel, 1998. március 31-én az Európai Unió hivatalosan is megnyitotta az úgynevezett luxemburgi csoport (Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Ciprus) országaival kétoldalú kormányközi konferenciák keretében a csatlakozási tárgyalásokat. 162 Külpolitika
