Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé lása volt. Az eredmény a harmonizált fogyasztói árindex - Harmonised Index of Consumer Prices (HICP) - lett. Hasonló gyakorlat vette kezdetét a tagjelölt országok vonatkozásában is. A bővítésre való tekintettel különösen fontos, hogy a tagjelöltek gazdasági fejlődése összehasonlítható mutatók alapján kerüljön felmérésre. Bizonyos előrehaladás az új szabályok elfogadása felé már megtörtént. 1999 januárja óta a tagjelöltek havonta jelentik az Eurostatnak az úgynevezett HICP becsléseket, melyek a nemzeti fogyasztói árindexeken alapulnak, de a HICP alapján módosulnak. 1996 óta ezek a HICP becslések szerepelnek a táblázatokban. Megbízható és összehasonlítható HICP-k a tagjelöltekről várhatóan 2001. januárjától állnak majd rendelkezésre. Pénzügyek Források: Az államháztartási hiány/többlet: a tagjelölt országok jelenleg nem képesek megbízható adatszolgáltatásra a nemzeti számláik alapján. Az Eurostat szorosan együttműködik ezekkel az országokkal annak érdekében, hogy javuljanak ezek a statisztikák. Megbízható adatok hiányában az államháztartási hiány/többlet értékei az IMF Kormányzati Pénzügyi Statisztikai Évkönyve alapján lettek megbecsülve. (A módszertan magyarázatát lásd lent.) A bruttó külföldi adósság: az OECD Külső Adósság Statisztika című kiadványa került fel- használásra. Az 1999-es adatok becslések. Hivatalos külső tartalékok, monetáris aggregátumok, kamatlábak, és effektiv árfolyamok: ahol lehetséges, ott a tagjelöltek által az Eurostatnak jelentett adatok kerültek felhasználásra. Ezek hiányában az IMF nemzetközi pénzügyi statisztikai kiadványát használták forrásként. Árfolyamok: ECU-ben (euróbán) van mérve. Az ECU-árfolyamoknál az Európai Bizottság, míg az euróárfolyamoknál az Európai Központi Bank adatai szerepelnek. Megjegyzések a módszertanhoz: Államháztartási hiány/többlet: becslése a nemzeti számlák definíciói alapján az IMF kormányzati pénzügyi-statisztikai módszertana (GFS) alapján készül. Az államháztartási hiány/ többletét a központi költségvetési hiány/többletének (a költségvetésen kívüli alapokat is tartalmaz) a helyi önkormányzati hiány/többlet összeadásával kapjuk. Az összeg át van alakítva nettó hitelezésekre/hitelfelvételekre, amelyek speciális célokat szolgálnak, és a nemzeti számlák finanszírozó részei. A GFS-adatok készpénzalapúak. A bruttó külföldi adósság: az gazdaság egészének adósságát jelenti, tartalmazza a rövid és a hosszú távú adósságokat is. A szokásnak megfelelően a fennálló adósságállomány US dollárról ECU-re van átszámítva az év végén érvényes átváltási árfolyamon, míg a GDP ECU-re számítása során éves átlagos átváltási árfolyam kerül alkalmazásra. A bruttó külföldi adósság exporthoz viszonyított mutatónál a nemzeti számlák összeállításánál alkalmazott áru- és szolgáltatásexport meghatározása szerepel. Monetáris aggregátumok: év végi stock adatok. Ml a forgalomban levő bankjegyeket, érméket és a látra szóló bankbetéteket jelenti. M2 az Ml-et és a takarékbetéteket és a bankokkal szembeni más rövid távú követeléseket jelenti. Az összes hitel a kormánynak nyújtott hazai hiteleket (a betétek nettó állománya, amely magában foglalja a nem pénzügyi állami vállalatokat), és a nem pénzügyi magánszektort, valamint az egyéb nem monetáris pénzügyi intézményeket jelenti. 2000. ősz-tél 157
