Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Márkusz László: Milosevics és a Nyugat Az 1996-98-as boszniai események hatása a Jugoszlávia bombázásáról hozott döntésre
Milosevics és a Nyugat Az 1996-98-as boszniai események hatása a Jugoszlávia bombázásáról hozott döntésre Márkusz László E tanulmány legfontosabb célja annak számbavétele, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a Jugoszlávia elleni NATO-légitámadás elrendelésében, illetve választ találni azokra a kérdésekre, hogy mikor született meg a végső elhatározás azok körében, akik érdemi ráhatással bírtak az észak-atlanti szövetség hadműveletének megindítására. A kérdés részletes tanulmányozása mindenképpen fontos és szükséges, ugyanis minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy „a NATO első háborújához" vezető folyamatok jelentős részben kívül álltak azon a körön, amelyre a magyar külpolitika hatással bírhat, és az is több mint valószínű, hogy a döntés előbb született meg, mint arról a budapesti külügyi vezetés hivatalosan tudomást szerzett. Az ezzel foglalkozó elmélet számos a politikai döntéseket befolyásoló tényezőt tart számon. így például egy adott ország belpolitikai hátterét, a külpolitikai döntéshozatalban szerepet játszó szervek bürokratikus működését és egymáshoz fűződő viszonyát, a nemzetközi környezetet vagy akár a döntéshozók „pszichológiai meghatározottságát", ami nem mást jelent mint a vezető politikusok helyzetértékelésében fellelhető szubjektív elemeket.1 Ha ezeket a jugoszláviai bombázások megindításáról szóló döntésre kívánjuk vetíteni konkrét példákkal, akkor a belpolitika vonatkozásában kiemelhető az Egyesült Államok közvéleményének és törvényhozásának a döntéshozatalban meghatározó szerepet játszó politikusok támogató magatartása, a NATO elvileg konszenzusra, gyakorlatilag viszont erős amerikai dominanciára épülő döntéshozatali rendszere, a nemzetközi környezet kapcsán a harcias amerikai álláspontot 1999 elején maximálisan támogató Tony Blair szerepe, illetve a beavatkozást ellenző Oroszország globálpolitikai súlyának további zuhanása az 1998. augusztusi gazdasági válság miatt. Ä nemzetközi háttér szubjektív (pszichológiai) értékelésében pedig a Clinton adminisztráció délszláv térség rendezése melletti morális elkötelezettsége és nem utolsósorban a vezető nyugati politikusok személyes és közvetett tapasztalatai Milosevics jugoszláv elnökről az 1990-es években, különösképpen a daytoni békeszerződés aláírását követően. 36 Külpolitika
