Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé A textil- és ruházati termékek kereskedelméről szóló WTO-megállapodás (ATC) tekintetében Magyarországnak az ATC szerinti integráció harmadik szakaszában saját integrációs programját össze kell hangolnia az EK-éval, amelynek során el kell kerülnie az EK által még nem integrált termékek integrálását. További koordináció és kooperáció szükséges annak érdekében, hogy a magyar GATS- kötelezettségek listája összhangba kerüljön az EK-kötelezettségekkel és a legnagyobb kedvezmény (MFN) alóli kivételeivel. Magyarország jelentős haladást ért el az EU nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeivel fennálló összhang megteremtése érdekében. Magyarország tagja a CEFTA-nak, szabadkereskedelmi megállapodást kötött Törökországgal, Izraellel, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Norvégiával, Izlanddal és Svájccal. Magyarországnak az EU-t továbbra is teljes mértékben tájékoztatnia szükséges a fennálló kereskedelmi megállapodásairól vagy azon tárgyalásairól, amelyek célja valamely új kereskedelmi megállapodás megkötése egy harmadik országgal. Magyarország jogalkotása a kettős rendeltetésű áruk vonatkozásában összhangban áll a közösségi vívmányokkal. Magyarország exporthitelezési rendszere összhangban áll az OECD-konszenzussal; azonban a közösségi vívmányokkal való összhang fokozására van szükség a közép- és a hosszú lejáratú exporthitelnyújtás feltételeit illetően. 27. fejezet: Közös kill- és biztonságpolitika Az Európai Megállapodás által létrehozott rendszeres politikai párbeszéd gördülékenyen folytatódott, és Magyarország folytatta külpolitikai stratégiájának összehangolását az Európai Uniónak a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében elfogadott új közös stratégiáival. Emellett aktívan részt vett a KKBP keretében kialakított együttműködésben, ideértve a politikai igazgatók, európai levelezők és a KKBP munkacsoportok szintjén megtartott üléseket. Magyarország élénk érdeklődést mutatott a KKBP részét képező közös biztonság- és védelempolitika (KEBVP) fejlődése iránt, aktívan részt vett az EU-val e téren megvalósuló véleménycserében mind EU + 15-ök (tudniillik nem EU-tag NATO-tagállamok és EU-tag- jelölt országok), mind pedig EU + 6-ok (tudniillik nem EU-tag NATO-tagállamok) formátumban. Az EU állásfoglalásai és nyilatkozatai tekintetében Magyarország rendszeresen összehangolta pozícióit az unióéival, és felkérés esetén csatlakozott az unió közös akcióihoz és álláspontjaihoz. 1999 júniusában a kormány felülvizsgálta szerződéses kapcsolatait Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika egyes országaival, és rendelkezéseket hozott az elavult szerződések felmondásáról vagy felcseréléséről új egyezményekkel. Magyarország folytatta a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését és a regionális együttműködés előmozdítását a környező országokkal. A Romániával, Szlovákiával, Ukrajnával és Horvátországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatai jelentősen megerősödtek. 2000 júniusában Magyarország töltötte be a Közép-európai Kezdeményezés soros elnöki teendőit. Magyarország szintén folytatta részvételét a Délkelet-európai Együttműködési 2000. ősz-tél 143
