Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé

Dokumentum Magyarország nem teljesítette a Csatlakozási Partnerség rövid távú prioritásait, amelyek az integrált szennyezésmegelőzésről és -ellenőrzésről szóló irányelvvel kapcsolatos jogkö­zelítésre, a sugárzás elleni védelem biztonsági standardjaira és a környezeti hatásvizsgá­latról szóló irányelv kikényszerítésére vonatkoztak. Mindazonáltal 2000 végére a környe­zetvédelmi jogszabályok széles skálájának elfogadását tervezik. További erőfeszítések szükségesek a közösségi vívmányokhoz való közelítésben, külö­nösen a következő területeken: horizontális szabályozás annak érdekében, hogy a környe­zeti információkhoz való hozzájutás biztosított legyen, a hulladékgazdálkodási szabályo­zás végrehajtási rendelkezései, vízminőségi standardok az ivóvíz, a fürdővíz, illetve a vízi környezet és a szennyvízkezelés vonatkozásában, ipari szennyezés megelőzés és ellenőr­zés, építőipari berendezések és háztartási gépek zajkibocsátásának korlátozása. Ami a zaj­védelmet illeti, csupán a zajforrásokat regisztrálják/mérik, a zaj hatásának mérése terén még be kell vezetni a megfelelő módszereket/technológiákat. Az igazgatási kapacitást ugyancsak tovább kell erősíteni. A Környezetvédelmi Minisz­térium helyzete továbbra is gyenge maradt, ami a környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos felelősségi körök széles körű felosztásából fakad. A minisztérium jogi főosztálya különö­sen gyenge. Mivel Magyarországnak fel kell gyorsítania a jogközelítést, a minisztérium jogi részlegét további szakképzett munkaerő alkalmazásával meg kell erősíteni. Központi szin­ten a minisztériumok közötti koordinációt környezetvédelmi ügyekben javítani kell. A re­gionális környezetvédelmi felügyelőségek felépítése és feladatai áttekintésre szorulnak, munkatársaik képzését meg kell oldani, annak érdekében, hogy képesek legyenek az kö­zösségi vívmányokból eredő kötelezettségek kikényszerítésére. Magyarországnak tovább kell fejlesztenie monitoring és adatbázis rendszerét, nevezete­sen a levegő-, a talaj- és a zajvédelem területein. Magyarország az AC-IMPEL („társult országok a környezetvédelmi szabályozás végre­hajtásáért" rövidítése) aktív tagja volt, annak 1998-as alapítása óta. Az AC-IMPEL egy in­formális hálózat, amely a tagjelölt országokban a közösségi környezetvédelmi szabályozás végrehajtásával és a jogérvényesítéssel foglalkozik. Ez a hálózat szorosan együttműködik az EU-IMPEL-lel. Az AC-IMPEL következő teljes ülését Magyarországon tartja és ezen - többek között - az országok végrehajtási és jogérvényesítési kapacitásait értékeli a környe­zeti közösségi vívmányokkal kapcsolatban, ajánlásokat téve a szakterület igazgatásának esetleges átszervezésére. 23. fejezet: Fogyasztóvédelem és a fogyasztók egészségének védelme A vonatkozó időszakban további jogharmonizációs előrelépés nem történt. A kormány 2000. évre vonatkozó programja külön fejezetet tartalmaz a 2000-2002 közötti időszakban végrehajtandó fogyasztóvédelmi politika tekintetében. A program tartalmazza ezen feladatok végrehajtására a költségvetésben elkülönített forrásokat is, és előirányozza egy hatékony intézményrendszer felállítását, a piacfelügyelet korszerűsítését, valamint a fogyasztók védelme érdekében az áruk és szolgáltatások magasabb fokú biztonságát. A fogyasztóvédelmi politika végrehajtására létrehozott különböző intézmények zökkenő- mentesen működnek. Az újonnan létrehozott testületek megkezdték működésüket, de szük­séges a személyzet megfelelő képzése. Általánosságban megállapítható, hogy a fogyasztóvé­134 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom