Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum bä meghatározta a KKV-politika és -programok összehangolásának felelősét (a Gazdasági Minisztériumot), az egyes koordinációs feladatokat, valamint azok eljárási rendjét. A törvény létrehozta a Vállalkozásfejlesztési Tanácsot, mely testületnek az érintett minisztériumok, a kamarák és a kisvállalkozások érdekképviseletét ellátó országos szervezetek képviselői a tagjai. A tanács részt vesz a KKV-k fejlesztését célzó politika és programok előkészítésében, értékeli a végrehajtott programok hatékonyságát, és véleményezi a kisvállalkozásokat érintő törvénytervezeteket. A Széchenyi terv elismeri, hogy az üzleti környezetben jelentős hiányosságok tartósan vannak jelen (jogi és adminisztratív), és bizonyos intézkedéseket javasol különösen az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Az üzleti környezetben rejlő legfőbb problémák egyike a KKV-k számára a vállalati szféra adószerkezete, amely a nagy multinacionális cégeket kedvezményezi. Amíg az átlagos adóteher a multinacionális cégek számára 8%-os (beleértve az adómentességeket is), addig a KKV-k átlagos adóterhe 17% körüli. Másrészt a társadalombiztosítási befizetés 42%-ról 39%-ra való csökkentése a KKV-kat különösen előnyösen érintette. Általános értékelés Magyarország KKV-politikája összességében összhangban van az EK vállalkozáspolitikai elveivel és céljaival. A KKV-k piacra jutási esélyei még javíthatók, és ebben az összefüggésben még értékelendő a különféle KKV-támogatási programok hatékonysága. A Széchenyi terv intézkedései, a korábban beindított programok és a strukturális alapokra való felkészülés keretében induló helyi gazdaságfejlesztési programok közötti megfelelő összhang megteremtése lényeges a KKV-fejlesztés forrásainak hatékony felhasználásához. A vállalkozói tevékenység jogi és adminisztratív terhei és a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás folyamatos figyelmet és erőfeszítéseket kíván a magyar KKV-k versenyképességének javítása és növekedése érdekében. A Széchenyi terv e részében vázolt célok ezért pozitívak, feltéve hogy ezeket konkrét, végrehajtó intézkedések is követik. A Vállalkozás- fejlesztési Tanács felállítása is pozitív fejleményként értékelhető, éppúgy mint az üzleti szférának a politikai párbeszédbe történő további bevonásának ezáltali megalapozása. A gazdasági növekedést még mindig gátolja a tőkehiány, a mikrohitelek KKV-k számára való elérhetősége és a KKV-k piacra lépésének tényleges akadályát képező kutatás-fejlesztés nagy tőkeintenzitása, különösen a feldolgozóiparban. A Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Célelőirányzat próbálja kezelni a fenti kérdést más, a KKV-k fejlesztését szolgáló forrásokkal együtt, mint például a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, a Turisztikai Célelőirányzat és a Munkaerő-piaci Alap. 17. fejezet: Tudomány és kutatás Magyarország a legutóbbi Éves Jelentés óta további haladást ért el e területen. 2000 januárjától az 5. közösségi K+F keretprogram koordinációs felelősségi jogköre - a Nemzeti kontakt pontokkal egyetemben - az Oktatási Minisztérium felügyelete alá került, miután a korábbi OMFB-t az OM-be integrálták. A szektornak nyújtott pénzügyi támogatás 1999-ben elérte a GDP 0,68%-át, amit a tervek szerint középtávon fokozatosan 1,5%-ra növelnek. 126 Külpolitika
