Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé aktív hulladék tárolók működési engedélyének kiadásáért és azok működésének rendszeres ellenőrzéséért. A kiégett üzemanyagot helyben a Közbenső Tároló Üzemben tárolják, melynek kapacitását első lépésben további négy modullal növelték meg 1999 végére. Magyarország készül a magas és tartós aktivitású radioaktív hulladék végső elhelyezésére egy nagy mélységű geológiai lerakóhelyen, de további vizsgálat lesz szükséges az alkalmasság eldöntéséhez. Általános értékelés Magyarország már elfogadta az energia belső piacának fő elveit, és megteremtette a közösségi vívmányokkal való további harmonizáció kereteit az 1999. júliusi hosszú távú energiastratégiával. Ugyanakkor szükséges ezen elvek teljes végrehajtása és a közösségi vívmányok fejlődésének figyelembevétele. A még hátralévő ügyek a további liberalizációra vonatkoznak, amely az energia belső piacára történő felkészülést jelenti (villamos áram és gáz irányelvek). Az energiahatékonyság - amely még mindig viszonylag alacsony - és a megújuló energiaforrások támogatása folyamatos figyelmet igényelnek. Az importált nyersolaj és olajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényt tovább kell közelíteni a közösségi vívmányokhoz, bár a 90 napos készletek már rendelkezésre állnak. Intézményi oldalon a Gazdasági Minisztérium felelős az energiapolitikáért. A minisztérium határozza meg az elektromos áram és a földgáz árait éves tarifarendszerrel, amelyet a villamos energia esetében januárban, a gáz esetében júliusban igazítanak ki. A fő szabályozó ügynökség a Magyar Energia Hivatal (83 alkalmazott). Ez felelős egyebek között az engedélyezésért, az árügyekért és a fogyasztóvédelemért. A Magyar Energia Hivatal függetlenségét meg kell erősíteni, tekintettel azokra a jövőbeni feladatokra, amelyeket az energia belső piaca támaszt a szabályozóval szemben. A nukleáris energiát illetően Magyarországnak négy WER 440/213 nukleáris típusú reaktora működik Pakson, amelyeket a nemzetközi biztonsági szintre feljavíthatónak tekintettek. A nukleáris energia adja jelenleg az ország elektromos áram termelésének kb. 38%- át. Az unió kibővítésével összefüggésben az EU visszatérően hangsúlyozta, legutóbb az Európai Tanács helsinki ülésén a magas szintű nukleáris biztonság fontosságát a tagjelölt országokban. Ebben a tekintetben Magyarország 1996 óta kiterjedt feljavító programot valósít meg, és időszakonkénti biztonsági felülvizsgálatot végez a nyugati gyakorlatnak megfelelően az alkalmazandó javító intézkedések meghatározásához. A rendszeres biztonsági újra felmérés 10 éves szünetekkel történik, és felöleli az üzem aktuális fizikai állapot értékelését, a berendezés minősítését, a biztonsági elemzést, az elöregedési és fennmaradó élettartam értékelését, a biztonsági teljesítményt és a megbízhatósági mutatókat, más nukleáris erőművekből származó tapasztalatokat, a kutatási eredményeket, az emberi tényezőket, az üzemi folyamatokat, a szervezetet és az adminisztrációt. További munka szükséges egy súlyos balesetet követő szennyezésintegritás biztosításához. A Paksi Atomerőmű biztonságát több alkalommal is megvizsgálták a nemzetközi szervezetek. Magyarország részese a főbb nemzetközi szerződéseknek, és tagja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (1957 óta) és az OECD Nukleáris Energia Ügynökségnek (1996 óta). 2000. ősz-tél 123
