Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Botz László: A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után
A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után válság hatásai mellett ide kell sorolnunk a stratégiai felülvizsgálatot, és a hivatal saját kezdeményezéseit is. Az átalakítással szeretnénk hasonulni a NATO-országok felderítő szerveihez, de nem úgy, hogy szolga módon másoljuk, hanem bizonyos vonatkozásokban esetleg meg is előzzük őket. Milyenek a nemzetbiztonsági szolgálatok a NATO-országokban? A NATO-tagállamok zömében egynél több szolgálat működik;- a szolgálatok struktúrája többnyire az alárendeltség (polgári, katonai) és nem a tevékenységi területek (hírszerzés, elhárítás) mentén alakult ki. A katonai hírszerzési/felderítési feladatokkal megbízott titkosszolgálatok minden esetben szervezetileg elkülönülve, általában a védelmi miniszter irányítása alatt működnek;- a szolgálatok közötti kapcsolatra a hírszerző közösségi egyeztetés, feladatmegosztás és együttműködés a jellemző. A hatékonyság érdekében a koordináló és tanácsadó testületek fontos szerepet játszanak legtöbb országban;- az országok alkotmányos berendezkedésétől függően a szolgálatok irányítását elsősorban a miniszterelnök, vagy annak megbízottja végzi, esetenként az államfő is szerepet vállal;- erős a parlamenti ellenőrzés rendszere;- a társadalmi ellenőrzésre csupán szűk keretek között és elvétve biztosítanak lehetőséget. A hasonló elvek alapján szervezett és működtetett nemzeti szolgálatok együttműködése a szövetségen belül is könnyebb. A félreértések eloszlatása végett szeretném leszögezni, hogy a NATO-nak nincsenek „kémkedésre" szakosodott, azaz a szó szűk értelmében vett „hírszerző" szervezetei, ennek ellenére van integrált katonai felderítő rendszere. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a nemzeti szinten megvalósult „hírszerző közösségek" egy még nagyobb egységbe, szövetséges hírszerző közösségbe tömörülnek, jobban mondva önkéntes alapon, multilaterális keretekben, rugalmas szervezeti formák között társulnak egymással. Az általam igen tisztelt barátom és kollégám, Gerard Bastiaans tábornok (a SHAPE volt felderítő főnöke) megfogalmazásában a szolgálatok egyfajta „kartellt" alkotnak, azaz informálisan társulnak a „termelés" és a „piac" szabályozására (vagyis a jelentés- készítésre, a szövetséges katonai és politikai vezető szervek tájékoztatására, a feladatok egymás közötti célszerű megosztására). Az effajta együttműködés alapja a bizalom, módszere az adatok és elemzett-értékelt információk, vélemények megosztása. A hozzájárulás, a részvétel a közös erőfeszítésekben minden nemzet érdeke, hiszen csak így tudja befolyásolni a többieket, a saját szempontjait ily módon tudja érvényesíteni a döntés-előkészítésben, a konszenzusépítésben. A KFH számára a szövetséges tagság azt jelentette, hogy felhasználói körünk a magyar állami és katonai vezetésen kívül új szervezetekkel bővült, akikkel rendszeres információcserét folytatunk. Megváltozott a szemléletünk, perspektívánk, földrajzi irá2000. tavasz-nyár 33
