Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé tézeti, értékpapír és biztosítási szektorokat, hanem az alapkezelőket, a nyugdíjpénztárakat és a teljes árutőzsdét is. Ugyanakkor a felügyelet nem rendelkezik rendeletalkotási jogkörrel, a prudenciális szabályok megalkotásának joga továbbra is a kormány és a pénzügyminiszter számára van fenntartva. A közeljövőben a felügyeletet várhatóan rendeletalkotási jogkörrel is felruházzák. A felügyeletet az elnök vezeti, akit a Országgyűlés a miniszterelnök javaslatára nevez ki. A felügyeletnek kb. 440 alkalmazottja van. A felügyelet ad otthont a Közép- és Kelet-európai Bankfelügyeleti Csoport Regionális Titkárságának is, amely 17 közép- és kelet-európai országot tömörít. A hitelintézeteket Magyarországon havi és negyedéves jelentési kötelezettség terheli, és évente összesen mintegy 300 helyszíni ellenőrzésre kerül sor. Az elmúlt években számos esetben került sor felügyeleti intézkedésre, egyebek között felügyeleti bírság kiszabására (1999-ben 91 alkalommal), felfüggesztésre (18 esetben) és egyéb felügyeleti és kivételes felügyeleti intézkedésre (94 esetben). Szintén 1999-ben 634 működési engedélyt adtak ki illetve 61 esetben került sor működési engedély visszavonására. Hasonló, de kisebb léptékű felügyeleti tevékenység jellemezte a biztosítási és az értékpapírszektort. A nyugdíjpénztárak körében több száz helyszíni ellenőrzésre került sor 1999-ben. 1999 decemberében a személyes adatok védelméről és áramlásáról szóló szabályok további közelítésére került sor. Az információs társadalomra vonatkozó jogszabályok terén nem került sor intézkedésre. Általános értékelés A legtöbb területen Magyarország már lényeges fokú közeledést ért el. Miközben az EU- ban honos jogi személyeket és egyéni vállalkozókat már 1999 februárja óta megilleti a nemzeti elbánáson alapuló letelepedési alapjog, a határon átnyúló szolgáltatások nyújtásának szabadsága még nem érvényesül. A külföldiek ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi és mezőgazdasági tevékenységekhez való tényleges hozzáférését - többek között a szakképesítések kölcsönös elismerése révén - megkönnyítő jogszabályok továbbra is harmonizálásra szorulnak. Az egyéni vállalkozóként tevékenykedő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó szabályozás szintén harmonizálásra vár. Az ingatlanszerzés korlátozása ugyancsak akadályozza a jogosultságok tényleges érvényesítését. Magyarország ugyanakkor már lényeges fokü közeledést ért el a pénzügyi szolgáltatások terén. A hátralevő feladatok főként az alaptőke-követelményekkel, a szerződéses nettósítással, a hitelintézeti számvitellel és a betét- és befektetővédelmi rendszerekkel kapcsolatosak. Kisebb kiigazításra szorul a gépjármű-biztosítás, a tőkemegfelelés és a biztosítóintézetek befektetéseinek szabályozása. Magyarország, úgy tűnik, rendelkezik a szükséges felügyeleti hatóságokkal, de a közelmúltban összeolvadt hatóságnak bizonyítania kell hatékonyságát az elkövetkezendő években. További munkára van szükség az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás közelítése érdekében, különösen a műszaki szabványokra és szabályokra vonatkozó információszolgáltatás és a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatások jogi védelmének szabályozása terén. A személyes adatok védelméről és áramlásáról szóló jogszabályok további finomításra szorulnak. Egy teljesen független, az Országgyűlés által hat évre választott adatvédelmi biztos felelős az adatvédelmi jogszabályok független figyelem2000. ősz-tél 105
