Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé

Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé forgalmazása, a humán orvosi berendezések, a gyógyszerszínezékek, az élelmiszerekben lévő állatgyógyászati termékmaradványok határértéke, az új ételek és alkotóelemek, a ter­mészetes ásványvizek, az élelmiszerek csomagolása és címkézése, valamint az élelmisze­rekkel érintkező műanyag áruk áramlása. Előrelépés tapasztalható a fentieken túl a gépjár­művek, a benzin és dízel üzemanyagok, a gumiabroncsok nyomását mérő műszerek, az elektromágneses kompatibilitás, a bányák robbanásveszélyes övezetében használatos elekt­romos berendezések, a tartályok kalibrálása, a vegyszerek jó laboratóriumi gyakorlata, a kristályüvegek és a szabadidős vízi járművek területén is. Néhány jogszabály harmonizá­ciójára sor került a mérésügy területén. További fejlődésről lehet beszámolni az intézményfejlesztés területén. Abban a kilenc szektorban, amelyeknél a harmonizáció megtörtént, felálltak a piacfelügyeleti testületek. Egy 1997-ben elfogadott magyar jogszabály minden minisztérium számára lehetővé teszi, hogy saját illetékességi területén belül olyan testületeket hozzon létre, amelyek az Új meg­közelítésű irányelvekkel összefüggésben lévő termékek megfelelőségének ellenőrzését, vizs­gálatát és tanúsítását végzik. Ez a Gazdasági Minisztérium felelőssége alá tartozó ipari ter­mékek (gépi berendezések, játékok, elektromos berendezések, gázkészülékek, egyes építő­anyagok) tekintetében, valamint a telekommunikációs és informatikai termékek, illetve a munkavédelmi és gyógyászati berendezések tekintetében már megtörtént. A Csatlakozási Partnerség rövid távú prioritásainak megfelelően ezen testületek technikai kapacitása egyre növekszik. A nem harmonizált területeket tekintve Magyarország elindított egy belső átvilágítási fo­lyamatot, amely a hazai szabályozásnak az áruk szabad áramlását de jure vagy de facto gátló elemeit szűri ki. A közbeszerzések terén a vizsgált időszakban nem történt további jogszabályi előrelépés. A Csatlakozási Partnerséggel összhangban lévő intézkedések az EU új strukturális előcsat­lakozási eszközeinek (ISPA, SAPARD) keretén belül történő versenyeztetést teszik lehető­vé, amely így a nemzeti preferenciák nyújtásának kizárásával megfelel az EU követelmé­nyeinek. A közbeszerzési eljárások száma 1999-ben 3828-ra csökkent. Ezek értéke csekély mértékben, 1,7 millió euróra nőtt, amely a GDP mintegy 4-5%-nak felel meg. A közbeszer­zések 2/3-a nyílt tender volt, amely arány 2000 első felére 72%-ra nőtt. A magyar közbe­szerzések számát tekintve, azok 5%-át nyerte el az unió valamely tagállama, míg értében annak közel 1/4-ét. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz 2000 első felében 283 panasz érkezett. Törvénysér­tés 180 esetben történt, szerződést pedig 150 alkalommal kellett felbontani. Erre figyelem­mel egy ad hoc parlamenti bizottság került felállításra, amely a közbeszerzési eljárások fe­lülvizsgálatáért felelős. Általános értékelés Magyarország továbbra is jól halad előre a horizontális és az eljárási jellegű intézkedé­sek területén. Az üj és globális megközelítés általános alapelvei bevezetésre kerültek, a szabályozáshoz, a szabványosításhoz, az akkreditációhoz és a tanúsításhoz szükséges inf­rastruktúra kiépült. A Magyar Szabványügyi Testület az Európai Telekommunikációs Szab­ványügyi Intézet és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet teljes jogú tagja. Kívánatos 2000. ősz-tél 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom