Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé Bár az igazságszolgáltatás működése kielégítő, és a bírák felkészítése a közösségi vívmányok terén előre haladt. A Legfelsőbb Bíróság jelentős ügyhátraléka azonban gátolja a bírói gyakorlat egységesítését és következetes joggyakorlat fejlesztését. Ezt orvosolandó, további erőfeszítésekre van szükség. A Csatlakozási Partnerség középtávú prioritásával összhangban továbbra is folyamatos képzési programokat kell biztosítani a köztisztviselők és a bírák számára. Annak ellenére, hogy számos fontos intézkedés történt a korrupció leküzdésére, mely továbbra is problémát jelent, újabb erőfeszítések szükségesek kezelése érdekében. Magyarország továbbra is tiszteletben tartja az emberi és szabadságjogokat. Ugyanakkor a börtönök túlzsúfoltsága növekvő problémát jelent, amely orvosolandó. A Csatlakozási Partnerség rövid távú prioritásával összhangban, Magyarország hozzálátott a pénzügyi eszközökkel támogatott középtávú roma akcióterv országos és helyi szintű megvalósításához. Ez a program segíti a romák beilleszkedését és diszkriminációellenes harcát az oktatás, a kultúra, a foglalkoztatás, a lakásügy, az egészségügy és a szociális szolgáltatások terén. Mindazonáltal e program folytatólagos végrehajtására van szükség ahhoz, hogy középtávon konkrét eredményeket lehessen elérni. 2. Gazdasági feltételek 2.1. Bevezetés Magyarország tagsági kérelméről szóló 1997-es Véleményében a Bizottság a következőket állapította meg: „Magyarország működő piacgazdaságnak tekinthető, középtávon képesnek kell lennie arra, hogy az unión belüli verseny nyomásának és piaci erőknek megfeleljen." Ezt a megállapítást megerősítette az 1998. és 1999. évi Eves Jelentés is. Az 1999-es Eves Jelentésében a Bizottság megállapította: „Magyarország működő piacgazdaság, és a piacgazdaságot alátámasztó jogi és intézményi struktúrák tovább erősödtek. Középtávon képesnek kell lennie arra, hogy az unión belüli verseny nyomásának és piaci erőknek megfeleljen, amennyiben a jövőben is további előrelépéseket tesz a strukturális reformok terén." A Vélemény óta eltelt idő magyarországi gazdasági fejleményeinek vizsgálatakor a Bizottság megközelítését az Európai Tanács 1993 júniusi koppenhágai megállapításai vezérlik, amelyek meghatározták az uniós tagság követelményeit:- működő piacgazdaság megléte;- az unión belüli verseny nyomásának és piaci erőknek való megfelelési képesség. A következő elemzésben a Bizottság követte a Véleményben és a korábbi Eves Jelentésekben alkalmazott módszertant. 2.2. Gazdasági fejlemények A makrogazdasági helyzet javult a tavalyi Eves Jelentés óta. A fizetési mérleg és a költség- vetés deficitjének mértékére vonatkozó aggodalmak elültek. A gazdasági növekedés gyorsult, míg a fizetési mérleg hiánya szűkült, annak ellenére, hogy jelentős importnövekedés 2000. ősz-tél 89
