Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé

Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé B. A taggá válás feltételei 1. Politikai feltételek Bevezetés A csatlakozás politikai feltételei, amint azokat az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhá­gai ülése rögzítette, előírják, hogy a tagjelölt országoknak el kell érniük a „demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartásának és védelmének ga­ranciáját jelentő intézmények stabilitását". 1999-es Éves Jelentésében a Bizottság az alábbiakat állapította meg Magyarország csat­lakozás irányába tett előrehaladásáról: „Magyarország teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat. Két területre továbbra is figyelmet kell fordítani. Az első a roma lakosság helyzete, amellyel kapcsolatban a kormány megkezdte középtávú roma akciótervének megvalósítását, és amelyhez megfelelő költség- vetési forrásokat kell rendelkezésre bocsátania. A második a korrupció elleni küzdelem, amely területen fokoznia kell az utóbbi időben tett erőfeszítéseit." Az alábbi rész célja az 1999-es éves jelentés óta megvalósult magyarországi fejlődés, valamint az ország a koppenhágai politikai kritériumok szempontjából értékelt általános helyzetének megítélése, beleértve az ország végrehajtó és igazságszolgáltatási rendszere működésének értékelését. A vonatkozó fejlemények számos tekintetben szorosan kapcso­lódnak azokhoz a fejleményekhez, amelyek Magyarországnak a közösségi vívmányok al­kalmazására való képességét érintik, különösen a bel- és az igazságügy terén. Magyaror­szág a bel- és igazságügyi közösségi vívmányok alkalmazására való képességének fejlődésével kapcsolatos specifikus információ a jelentés B) 3.1. részének megfelelő szakaszában talál­ható (24. fejezet - Bel- és igazságügyi együttműködés). Legutóbbi fejlemények 2000 júniusában a parlament új köztársasági elnököt választott. Egyéb jelentős, újabb fejleményről nem kell számot adni. 1.1. Demokrácia és jogállamiság Mint ahogy azt a korábbi éves jelentések megállapították, Magyarország stabil intézmé­nyi háttérrel rendelkezik, amely garantálja a demokráciát és a jogállamiságot. Ez a rész azokra területekre összpontosít, ahol az elmúlt év folyamán jelentős fejlemények követ­keztek be. A parlament A parlamenti munka a 2000. évre szóló jogharmonizációs programmal összhangban foly­tatódott. Ami a kisebbségek alkotmányban előírt parlamenti képviseletét illeti, nem tapasz­talható előrelépés. A kérdés napirenden maradt, de konkrét eredmények nélkül. 2000. ősz-tél 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom