Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum Magyarország volt az első a társult országok közül, amelyik átlépett az Európai Megállapodás második szakaszába 2000 júniusában. Ez a letelepedés szabályainak további liberalizálását jelentette. 1999 márciusában a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a társult országokkal új kölcsönös koncessziókról az agrártermékek vonatkozásában. A tárgyalások, amelyek részét képezik az átfogó csatlakozási folyamatnak, a kölcsönösség alapján folynak azzal a céllal, hogy méltányos egyensúlyban érvényesüljenek az Európai Közösség, az EU-tagállamok és Magyarország érdekei. A tárgyalások a semlegesség elve alapján zajlanak, tekintettel a közös agrárpolitika működésére. A Magyarországgal folytatott tárgyalások 2000 májusában fejeződtek be tárgyalói szinten. Az új egyezmény következtében a kétoldalú agrárkereskedelem mintegy kétharmada élvez majd preferenciális elbánást. A rendszer 2000. július 1-jén autonóm alapon lépett hatályba, az Európai Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének elfogadásáig. A feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében a tárgyalások még folyamatban vannak. Ez a fejlemény határozott előrelépést jelent az agrárpiacra jutás fokozatos liberalizálása felé, mely a csatlakozási folyamat egy szükséges lépése, és segíti Magyarországnak a belső piacra történő felkészülését. Szintén 2000 júliusában megtörtént az Európai Megállapodás Európai megfelelőség tanúsítási egyezményről szóló jegyzőkönyvének (PECA) parafálása. A jegyzőkönyv elősegíti a kereskedelmet a belső piaci szabályok a csatlakozást megelőző „előzetes kiterjesztése" révén. A szükséges társulási tanácsi határozat előkészítés alatt áll. Ugyanebben a hónapban sor került a Közúti tranzit egyezmény aláírására. Ez további közúti szállítási szolgáltatásokat tesz lehetővé Magyarország és az unió között. A jelenleg az Európai Megállapodás intézményi kereteiben zajló eszmecserék különösen a Csatlakozási Partnerség prioritásainak végrehajtására összpontosítanak, és haladás elérését tűzik ki célul olyan területeken, mint például a jövedéki adók vagy a verseny/állami támogatások. A verseny/állami támogatásokkal összefüggésben az Európai Megállapodás (62. cikk) végrehajtását még mindig hátráltatja az a tény, hogy a magyar Alkotmánybíróság a versenypolitikára vonatkozó magyar végrehajtási szabályok egyes előírásait alkotmányellenesnek ítélte. A magyar hatóságok és a Bizottság tovább dolgoztak a kérdés rendezésén. Szükség van a tárgyalások gyors lezárására egy átfogó bor- és szeszkereskedelmi egyezményről is, amely vámkedvezményeket és eredetvédelmi kérdéseket is magába foglalna, mivel a jelenlegi egyezmény a borkereskedelmi koncessziókról az év végén lejár. Csatlakozási Partnerség - a Közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja A Tanács 1999 decemberében fogadta el a Magyarországgal megkötött, felülvizsgált Csatlakozási Partnerséget. Ennek alapján készült el a Közösségi vívmányok átvétele nemzeti programjának felülvizsgálata, amelyet a kormány 2000 júliusában hagyott jóvá (lásd a D fejezetben: Csatlakozási Partnerség és a Közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja: általános értékelés). Közösségi támogatás 2000 januárja óta három, az Európai Unió által finanszírozott előcsatlakozási eszköz segíti Közép-Európa csatlakozni kívánó országait a csatlakozást megelőző felkészülésükben: a 76 Külpolitika
