Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Larrabee, Stephen: A koszovói válság és a közép-európai NATO-tagországok
Stephen Larrabee hagyományosan ambivalensen viseltetik Csehország NATO-tagságának kérdésében. A párton belül egy erős kisebbség ellenzi vagy legalábbis hűvösen fogadta azt a gondolatot, hogy az ország az észak-atlanti szervezet tagja legyen. Másodszor: a szociáldemokrata párti kormány kisebbségben kormányoz, s ekképp nagymértékben rászorul a Klaus vezette ODS támogatására. A kormánynak tehát óvatosan kellett manővereznie ahhoz, hogy álláspontja keresztülviteléhez parlamenti többséget szerezzen. Harmadszor, a NATO-tagság támogatottsága eleve gyengébb volt a Cseh Köztársaságban, mint Lengyelországban vagy Magyarországon, mivel csökevényes formában még ma is él az ország történelmi múltba visszanyúló rokonszenve Szerbia iránt. Magyarország Magyarország reakciója nem volt olyan egyértelmű, mint Lengyelországé, sem olyan óvatos, mint Csehországé. A magyarok viselkedését részben az befolyásolta, hogy Magyar- ország viszonylag közel van Jugoszláviához - Belgrad csupán 150 kilométerre esik a magyar-szerb határtól -, részben pedig az, hogy a szomszédos Vajdaságban nagy lélekszámú (300-350 ezer fős) magyar kisebbség él. Magyarországnak ezért figyelembe kellett vennie a koszovói válság megoldása érdekében Belgrád ellen tervezett katonai lépéseknek valamennyi, a vajdasági magyarokat sújtó esetleges negatív következményeit. A koszovói hadjárat belső vitákat kavart Magyarországon a Vajdaság státusáról is. A szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártja vezetője, Csurka István fölszólított Magyarország trianoni határainak átrajzolására, hogy a Vajdaság ismét az ország területéhez tartozzék. A javaslatot a kormány és valamennyi parlamenti párt haladéktalanul elutasította, mivel egy ilyen lépés jelentősen megterhelné az ország viszonyát Romániával és Szlovákiával csakúgy, mint a nyugati szövetségesekkel. Ugyanakkor nem Csurka volt az egyetlen magyar politikus, aki felvetette a Vajdaság jogállásának kérdését. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt elnökhelyettese és az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke felvetette annak lehetőségét, hogy a Vajdaságból jöjjön létre önálló államalakulat.5 Lányi megjegyzései meglepetésként érték a magyar kormányt, s annak szóvivői azonnal el is határolták magukat e véleménytől. Ugyanakkor nem győzték eleget hangsúlyozni, hogy a koszovói bombázás mennyire kényes helyzet elé állította a magyar kormányt. Ezek a problémák más esetben nem - vagy legalábbis nem ennyire kiélezett formában - kerültek volna felszínre. A koszovói válság ugyanakkor rávilágított arra is, milyen hasznos szerepet játszhat Magyarország a Balkánon folyó NATO-hadműveletek előkészítő terepeként. Magyarország a szervezet rendelkezésére bocsátotta légterét, és légibázisairól emelkedtek fel a Szerbia ellen induló repülőgépek. 1999 áprilisában megakadályozta, hogy egy Jugoszláviában tartó orosz konvoj, benne öt páncélozott harcjármű, áthaladjon a területén. A járműoszlopot végül ugyan útjára engedték, de a páncélozott harcjárművek nélkül. 1999 júniusában pedig - nem sokkal a koszovói válság végét követően - Magyarország nem 60 Külpolitika
