Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Lévai Imre: Globalizáció, regionalizáció és az európai alcentrum és félperiféria

Globalizáció, regionalizáció és az európai alcentrum és félperiféria ennek épp az ellenkezőjét is. A katonai szövetségek és gazdasági társulások bizonyos együttműködést kívánnak meg tagjaiktól, az együttműködés bizalmon alapul, a bizalmat pedig leginkább a közös értékekben és kultúrában lehet fellelni. Ennek eredményeképpen - bár a fennállás időtartamának és a kitűzött céloknak is van szerepük - a regionális szer­vezetek általános hatékonysága fordítottan arányos tagjaik civilizációs különbözőségével. Általában elmondhatjuk, hogy az egy civilizációra épülő szervezetek több mindent tesz­nek és általában sikeresebbek is, mint a multicivilizációs szervezetek. Ez éppúgy igaz a politikai és biztonsági szervezetekre, mint a gazdaságiakra. [...] A múltban a nemzetek közti kereskedelem mintái a nemzetek közti szövetségek min­táit követték. A kialakuló világban a kereskedelem mintáit döntő módon fogják befo­lyásolni a kulturális minták. Az üzletemberek olyan partnerekkel szeretnek üzletet kötni, akiket megértenek, és akikben megbíznak; az államok pedig átadják az irányítást azok­nak a nemzetközi szervezeteknek, melyek hozzájuk hasonló mentalitású államokat tömörítenék, és amelyekben megbíznak. A gazdasági együttműködés a közös kulturá­lis vonásokban gyökerezik." (Huntington, 1998: 206. és 214. o.) Huntington felvázolja az általa körülírt nyolc főbb civilizáció között kialakulóban lévő új erővonalakat, jelezve azok ellenségességének fokát is, amitől e helyütt eltekin­tünk (lásd 5. sz. ábra). 5. ábra A civilizációk globális politikája: új erővonalak kialakulása Japán Ortodox Forrás: Huntington, 1998: 416. o. 2000. ősz-tél 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom