Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Csáki György-Pitti Zoltán milyen hatékonysággal képes szolgálni a magyar nemzetgazdaság egészének minél eredményesebb világgazdasági integrációját. A külßldi működőtőke-beáramlás első szakaszán Magyarország mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt sikeresen túljutott. Ma már nem elsősorban, kiváltképpen nem kizárólag piacátvételi céllal érkezik hazánkba a működő tőke: a korábbi befektetések multiplikátor hatásai, a hazai vállalkozási és vállalatműködtetési lehetőségek kiismerése után eljött a hatékonyságnövelő és a stratégiai célokat megvalósító beruházások ideje35 - részben az itt megtermelt profitok újrabefektetése, részben pedig pótlólagos források ideirányítása révén. Az elmúlt két évben mutatkozó mennyiségi csökkenés a külföldi működőtőke-beáramlásban ugyanakkor figyelmeztető jel. Nem sikerült megvalósítani azt az „álmot", mely szerint a privatizáció lezárulta időben „összeért" volna Magyarország európai uniós tagságának hivatalos brüsszeli bejelentésével. Ennek ellenére sem lehet föladni azt a törekvést, hogy a működőtőke-beáramlás folyamatosan finanszírozza a folyó fizetési mérleg hiányát. „Az adósságot nem generáló tőkebeáramlásnak" a Magyar Nemzeti Bank által az 1999-es fizetési mérlegben használni kezdett kategóriája ugyanakkor megtévesztő: tartalmazza a forró pénzzé változtatható rövid távú pénzpiaci befektetéseket is. Az alapvető fontosságú gazdaságpolitika cél az ország tőkevonzó képességének fenntartása kell hogy legyen. A nemzetközi összehasonlításokból kirajzolódó, ma még pozitív képnek nem lenne szabad eltakarnia a nemzetgazdaság távlati érdekeit. Az európai uniós tagságra való felkészülésnek és a sikeres világgazdasági-európai felzárkózásnak egyaránt alapfeltétele jelenlegi tőkevonzási teljesítményünk fenntartása, esetleg növelése. Ha eddig a magyar nemzetgazdaság - időről időre változó okok következtében - minden komoly állami beavatkozás nélkül is vonzó volt a külföldi befektetők számára, a külföldi működőtőke-beáramlás második szakaszában már elengedhetetlen a cél- orientált állami-kormányzati aktivitás. Nem egyedi kedvezményekre van azonban elsősorban szükség!36 Halaszthatatlan a kívánatos és elérhető/elérendő jövőkép felrajzolása és az ahhoz rendelt nagy ívű fejlesztési programok kidolgozása, beindítása. Mindenekelőtt az oktatás és a képzési-továbbképzési rendszer fejlesztésével, az infrastruktúra - elsősorban a szállítási infrastruktúra - fejlesztésével, az ország valódi átjárhatóságának biztosításával lehet további működő tőkét hazánkba vonzani.37 Csak erre épülhetnek konkrét, meghatározott régiók célzott befektetői csoportjait Magyarországra vonzani kívánó egyedi beruházástámogatási programok, projektek. Jegyzetek 1 World Investment Report 1999. Foreign Direct Investment and the Challenge of Development. United Nations, New York and Geneva, 1999. (röviden: WIR '99), 4. o. 22 Külpolitika
