Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Magyarország a világgazdaságban- A külföldi érdekeltségű vállalkozások nyereségének zöme - eltekintve az 1997. évi eredmények kiugró s 1998-ban megvalósított repatriálásának arányától - statisztikailag igazolható módon az országban marad, s fő felhasználási területe a gazdaság erőforrásainak bővülése (ez természetesen hatni fog a tulajdoni viszonyok jövőbeni módosulására).- A külföldi érdekeltségű vállalkozások ez idáig osztalék- és részesedésfizetési gyakorlatukat csupán eredményeiktől elmaradó mértékben módosították. Azonban mivel az ide sorolt vállalkozásoknak egyre szélesedő köre kerül tőzsdei megmérettetésre - s a tőzsdei árfolyamok egyik alakítója a fizetett osztalék mértéke ezért számítani kell az osztalékfizetési érdekeltség erősödésére.- Figyelemfelkeltő jelenség a Magyarországra irányuló portfólióbefektetések volumenének és részarányának közelmúltbeli növekedése (különösen 2000 első negyedévében), ugyanis a befektetőket egyfelől rövidebb távú érdekek motiválják, másfelől döntéseiket szinte kizárólag az befolyásolja, hogy a termelés képes-e magasabb jövedelmezőséget biztosítani, mint a pénzintézeti kamatok szintjének alakulása.- Tekintettel a külföldi tulajdonú cégeknek a fejlett országokba irányuló magyar feldolgozóipari, mindenekelőtt gépipari exportban betöltött domináns szerepére, a külföldi tulajdonú társaságoknak a magyar gazdaság egészére gyakorolt hatása aligha volt túlértékelhető 1998-99-ben. A - fejlődő országokba irányuló gépipari export által vezérelt - magyar export akkor is dinamikusan bővült (1998 negyedik és 1999 első negyedévében) amikor legnagyobb felvevőpiacán, az Európai Unióban az erőteljes növekedés- lassulás s ennek következtében tekintélyes importpiacok beszűkülése volt a jellemző. A magyar export túlnyomó részé adó, a multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalataitól származó s elsősorban az Európai Unió egységes belső piacára áramló magyar feldolgozóipari export - a jelek szerint - bámulatosan kevéssé konjunktúraérzékeny! Alighanem ez a legfontosabb minőségi jellemzője a Magyarországra beáramlott külföldi közvetlen befektetések szerkezeti megoszlásának, fejlettségének.17 * Hunya Gábor és Jan Stankovsky értékelése18 szerint „A fejlettebb K-K-Európai országokban, elsősorban Magyarországon, az új KKB-k motivációi a piacátvételtől eltolódtak az exportorientált, hatékonyságkereső befektetések felé." Megítélésünk szerint Magyarországon ez a folyamat már jóval korábban megindult és megnyilvánult a külföldi közvetlen befektetések sokoldalú multiplikátor hatásának megnyilvánulásaiban.19 1. Számos kisebb cég csak akkor kockáztat külföldön, kiváltképpen egy számára teljesen ismeretlen piacon, ha általa ismert nagyvállalatok már beruháztak ott. 2. Az első befektetők - paradox módon - beruházásokra ösztönzik legközelebbi konkurenseiket.20 2000. ősz-tél 17
