Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Csáki György-Pitti Zoltán rabban is magas részarányú exportértékesítés 39, 9 százalékos bővülést mutat. Különösen érdekes, hogy az összes exportnövekmény 88 százalékát a külföldi érdekeltségű vállalkozások adták. A külföldi tulajdonú társaságok teljesítményei szinte minden nemzetgazdasági ágazatban magasabbak az országos átlagnál, különösen szembetűnő az árbevétel változása a gép-, berendezés- és járműgyártásban (51,7 százalék), a nagy- és kiskereskedelemben (47,2 százalék), valamint az ingatlangazdálkodásban (41,5 százalék). A fejlődési ütemek különbözőségéből értelemszerűleg következik a külföldi tulajdonú vállalkozások piaci jelenlétének, gazdasági súlyának radikális átalakulása is. A fenti táblázat adataiból nyilvánvaló, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások piaci eredményei komoly húzóerőt jelentenek az ország gazdasági teljesítményének alakulásában. Ez a húzóerő sokkal nagyobb lehetne, ha a hazai vállalatok a jelenleginél jobban megfelelnének a vegyes tulajdonú vállalkozásoknak a beszállítókkal szemben támasztott követelményeinek (például: határidős szállítás, termelési volumen, minőségi jellemzők, piacképes árak). E lehetőség kihasználását átmenetileg fékezi, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztéseivel - elsősorban a tőkehiány miatt - egyelőre nem képesek lépést tartani a hazai vállalatok. A külföldi érdekeltségű vállalkozások területi jellemzői - ha lehet - még nagyobb aránytalanságot mutatnak, mint az a hazai tulajdonúak esetében ismert.16 A vállalkozások száma - a főváros túlsúlya mellett - átlag feletti értéket mutat Csongrád, Pest, Győr-Sopron, Bács-Kiskun és Zala megyében. A vegyes vállalkozások jegyzett tőkéjének fajlagos értéke Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Vas megyében magas, s ezt jelentősen leszakadva követi Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Hajdú- Bihar, valamint Csongrád megye. A külföldi befektetők telephelyválasztó, térségválasztó szempontjairól csak közvetett információkat lehet beszerezni: kitüntetett szerepe van a határmentiségnek (vámszabadterületek), a közlekedési kapcsolatoknak (autópálya), a nemzetközi pályázatokon elnyerhető támogatásoknak (az EU által meghirdetett „unióhatáros" pályázatok), a regionális jelleggel nyújtott támogatásoknak (Zala megye: PHARE-CBC-támogatások), de vonzerőt jelentenek a komfortos ipari parkok (Győr), a települési marketing (Székesfehérvár), vagy éppen a helyi adózásban nyújtott kedvezmények (Budaörs). Ezen szempontok megkülönböztetett figyelmet élveznek a különböző térségek befektetéseket vonzó erejének megítélésekor, mert érdemben képesek befolyásolni a külföldi befektetők telephely-választási döntéseit. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzője, hogy egyidejűleg figyelnek a belső és a nemzetközi piac lehetőségeire. Teljesítményük növekedése belföldön 25,7 százalék, a nemzetközi piacokon 39,9 százalék, de talán ennél a növekedési ütemnél is fontosabb, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások árbevételének növekvő hányada (az 1998-as évben közel egyharmada) realizálódik nemzetközi piacokon. Az adózás előtti eredmény alakulását - a mindenkori gazdaságpolitika céljaival összhangban - alapvetően módosítják az eredményt növelő, illetve az eredményt csökken14 Külpolitika
