Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Botz László: A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után
A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után Botz László A magyar katonai felderítés az új évszázad küszöbén A mikor a NATO-csatlakozás tükrében elemezzük a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatala feladatrendszerének módosulását, először röviden célszerű utalni a hírszerzés (felderítés) történelmi gyökereire, arra, hogy egy olyan ősi szakmáról van szó, amelynek messzi időkbe visszanyúló hagyományai vannak, ezért az emberiség kultúrájának részét képezi. Természetesen érinteni kell a magyar katonai felderítés történetének mérföldköveit is és szólni kell a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatalának jelenlegi szervezetéről és tevékenységéről, hangsúlyozva az adatszerző, az elemző-értékelő és a támogató szervezeti egységek funkcionális kapcsolatait, illetve a hivatal szerepét az állami és katonai vezetés tájékoztatásában, döntéseik előkészítésében és támogatásában. Megkísérlem bemutatni a modem kor kihívásait, és a hírszerzés rájuk adott válaszait, illetve velük összefüggésben a magyar katonai felderítés alkalmazkodási folyamatát. Kitérek a hivatal átalakításának, átszervezésének tervezett irányaira. Ezeket a változásokat elsősorban a NATO-tagságunk kapcsán felmerült új követelmények és az átfogó magyar haderőreform tette szükségessé. Végül összefoglalom az általunk kitűzött legfontosabb célokat, beleértve egy olyan hírszerző közösség perspektivikus megalakítását is, amelyben magától értetődően a társadalom további információval foglalkozó hivatalai, például a Külügyminisztérium is vitathatatlanul jelentős szerepet töltenének be. * Az Otestamentum Számok Könyve részletesen leírja, hogyan küldött Mózes embereket, hogy szerezzenek híreket Kánaán földje felől, kémleljék ki például az ország és a nép szokásait, erejét, városait, erődítményeit. 22 Külpolitika
