Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Magyarország a világgazdaságban Közép- és Kelet-Európábán a vállalatfelvásárlási hullám elsősorban a privatizáción keresztül valósul meg. A vállalati összeolvadások leggyakoribb formája az, amikor két külföldi tulajdonú leányvállalat fúziójára azért került sor az érintett átalakuló gazdaságban, mert az anyavállalatok fúzióra léptek egymással. Közép- és Kelet-Európa vonzása Ami a Közép- és Kelet-Európa átalakuló gazdaságainak működőtőke-vonzási teljesítményét illeti, 1998-ban csak 6 százalékos növekedést lehetett regisztrálni - miközben a portfolió-beruházások az ázsiai és az orosz válság, de mindenekelőtt természetesen az orosz pénzügyi rendszer összeomlása következtében drámaian csökkentek. Ez a valamivel kevesebb mint 24 milliárd dolláros közvetlen külföldi befektetéstömeg azonban azt jelenti, hogy a régió relatív tőkevonzási teljesítménye 1998-ban számottevően romlott. Az említett 24 milliárd dollárnak csaknem kétharmada, 16,5 milliárd dollár az Európai Unió tíz társult tagországába áramlott. A tíz társult tagország tőkevonzási teljesítményét statisztikai idősor alapján elemezve az 1995-ös és 1998-as éveket lehet korszakhatárnak tekinteni. 1995-ben a régió tíz társult tagországában az előző évek átlagához képest megduplázódott a működőtőke-import: a hirtelen növekedés 90 százalékban két országban, Magyarországon és Lengyelországban realizálódott. Az előbbi esetben a kiugróan magas, 4,65 milliárd dolláros magyar működőtőke-importban a privatizációs bevételek voltak abszolút túlsúlyban, ugyanakkor Lengyelország számára ez volt az első olyan év, amikor a teljes körű adósságátütemezés megvalósítása után a régió legnagyobb, csaknem 40 millió lakosú, ugyanakkor Nyugat-Európa számára páratlanul (voltaképpen egyedül) számottevő geostratégiai jelentőséggel bíró országa megnyílhatott a befektetők előtt. 1996-97-ben ehhez a csúcsévhez képest némi visszaesés volt tapasztalható, ám az előző évitől ugyan elmaradó, de a korábbiakhoz képest nagyon is dinamikus magyar és különösen dinamikus lengyel tőkevonzási teljesítmény hatására a korábbi időszakoknál lényegesen magasabb működőtőke-import valósult meg. Ekkor úgy látszott - különös tekintettel arra, hogy a magyarországi privatizáció 1997 végére csaknem teljesen lezárultnak látszott -, hogy Lengyelországban felgyorsulhat a makrogazdasági növekedés, mivel szakaszváltás történt régiónk működőtőke-vonzásában. Szakértők egyértelműen úgy látják, hogy Lengyelország végre elfoglalta azt a helyet Kelet-Közép-Európa átalakuló gazdaságainak csoportjában, amely az országot földrajzi elhelyezkedése, kiterjedt belső piaca, kvalifikált és vállalkozó szellemű emberi erőforrásai alapján megilleti. Az 1998-99-es évek ugyanakkor azt mutatják, hogy Lengyel- ország a közelmúltban nem volt képes olyan drámaian fokozni tőkevonzási teljesítményét, amint az 1996-97-ben várható lett volna. Érdekes új fejlemény, a cseh működőtőkeimport 1998-99-es megugrása: ahogy 1997-ig, de főként 1995 előtt az nem volt érthető, hogy miért áramlik olyan kevés működő tőke a Cseh Köztársaságba, ugyanolyan ne2000. ősz-tél 5
