Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Varga György: Magyarország külpolitikai mozgástere, beilleszkedés a NATO-ba és az EU-ba
Magyarország külpolitikai mozgástere 7. Következtetések A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy sem a NATO-n, sem az EU-n belül nincsenek örök időkre szóló koalíciók, minden egyes kérdés külön megközelítést igényel. El kell sajátítani a szövetségesi munkamódszert, melynek alapját a minél teljesebb körű információcserébe és döntéselőkészítésbe való bekapcsolódás képezi. Az integrációs szervezetek külső egysége kemény belső harcokat, érdek-összeütközéseket takar, melyekben érdekszövetségek alakulnak. Ezen érdekszövetségekben való részvételünket úgy kell kialakítani, hogy az ne kapkodó, pillanatnyi érdekeken alapuló politizálást, hanem a partnerek többsége által elfogadott és támogatott következetes magatartást eredményezzen; a nemzeti érdekek és az általános érvényű nemzetközi elvek mentén. A szövetségen belüli hűség nem zárhatja ki a nyitottságot, a véleménykülönbségek elismerését és a konszenzus vagy a kompromisszum keresését. Az euroatlanti kapcsolatokban, integrációs politikánk továbbvitelében folyamatosan fenn kell tartani a multilaterális és a kétoldalú kapcsolatok összhangját, a minden dimenzióban harmonizált fellépést. Élni kell a kétoldalú kapcsolatok multilaterializálódásából fakadó előnyökkel, melyek a kétoldalú kapcsolatokban is biztosítják az integrációs kritériumok érvényesítését. Biztosítani kell, hogy EU-tagságunk bekövetkezéséig ne maradjunk ki az európai biztonságot érintő kérdések alakításából. Törekednünk kell a teljes jogú politikai részvétel hiányát a szakmai szintek aktív, esetenként nemzetközi szinten hiányt pótló (a poszt- szovjet és a délszláv térséggel kapcsolatos ismereteink) tevékenységével biztosítani - figyelemmel a védelmi képességek kialakításának költségvonzataira. Konzultáció, tervezés, döntés-előkészítés de facto teljes jogokkal - megértve a döntési szint tagsághoz kötött státusát. Az amerikai-európai rivalizálás Magyarország számára is komoly dilemmát jelenthet. Meghatározó fontosságú érdekünk a minél teljesebb és átfogóbb integráció az Európai Unióba. A közös védelem és a valóban hatékony biztonságpolitikai garanciák szempontjából azonban (az Unió Egyesült Államokkal összemérhető katonai-válságkezelési képességeinek hiánya miatt) úgy ítéljük meg, hogy Európában szükség van a tartós amerikai jelenlétre. Politikai hagyományaink, az Egyesült Államokhoz fűződő kiegyensúlyozott kapcsolataink érdekeltté tesznek bennünket a kiegyensúlyozott transzatlanti kapcsolatokban. Fel kell azonban készülnünk arra, hogy a gazdasági és a politikai távlatokban alapvetően az európai érdekek válnak számunkra irányadóvá. Erre kötelez bennünket a CFSP acquis átvétele is, amelynek alkalmazását a csatlakozási tárgyalások során már vállaltuk. A korlátozott katonai képességek a diplomáciai aktivitás növelését teszik szükségessé. Multilaterális keretek között egy-egy kérdésben javaslatokkal akkor célszerű előállni, ha valószínűsíthetően képesek vagyunk jelentős számú tagország - vagy a döntő befo2000. tavasz-nyár 19
