Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - TÍZ ÉV UTÁN - Csaba László: Ellenpontok-a magyar és az orosz rendszerváltozás egy évtizedes egybevetése
Csaba László Szapáry Gy-Darvas Zs. (1999): A nemzetközi pénzügyi válság tovaterjedése különböző árfolyamrendszerekben. Közgazdasági Szemle, 46. évf. 11. sz. Szelényi I. (1996): A posztkommunista átmenet és a menedzserek. Magyar Tudomány, új folyam, 40. évf. 4. sz. Szilágyi Á. (1999): Oroszország elrablása. Budapest, Helikon Könyvkiadó. Thanner, B. (1999): Systemtransformation: Ein Mythos verblasst. Der tiefe Fall Russlands - von der Planwirtschaft zur Subsistenzwirtschaft. Osteuropa Wirtschaft, 44. évf. 2. sz. 196-225. o. Török G. (1999): A jog eltűnése a magyar csődjogból (akadémiai doktori értekezés). Budapest, Államigazgatási Főiskola. Tőkés R. (1998): A kialkudott forradalom. Budapest, Európa Kiadó. UN Economic Commission for Europe: Economic survey of Europe, 1999/2. Genf-New York. Vardul, Ny. (2000): Maszljukov protyiv Grefa. Kommerszant, május 13. Volkov, V. (1999): Violent entrepreneurship in post-communist Russia. Europe-Asia Studies, 51. évf. 5. sz. 741-754. o. Voszka É. (1997): A dinoszauruszok esélyei. Budapest, a Perfekt Rt. és a Pénzügykutató Rt. közös kiadása, 392 o. (Major Iván mellékletével). Walbroek, J. (1998): Half a century of development economies. The World Bank Economic Reiviev, 12. évf. 2. sz. 323-352. Windisch, E. (2000): Ein Polizeistaat nimmt kontúrén an. Der Tagesspiegel, május 5. Winiecki, J. (1991): The inevitability of fall of output in post-communist economies. Soviet Studies, 43. évf. 4. sz. Wolosky, L. (2000): Putin's plutocrat problem. Foreign Affairs, 78. évf. 2. sz. Zecchini, S. szerk, (1997): Lessons from the Economic Transition. Dordrecht etc, Kluwer Academic Publishers for OECD, 590 o. Jegyzetek 1 Ismeretes, hogy Putyin állampárti és nacionalista platformon nyert választást. Már 1999 decemberében a törvényhozási helyek elosztásakor cserbenhagyta az összes reformerőket (köztük saját párthíveit is), és az ellenzékkel kötött tisztán hatalompolitikai alkut. Az erőszakszervezetek azóta is tartó térnyerése napról napra dokumentálható; a csecsen kaland csak a jéghegy csúcsa. 2 A Csecsenföld elnöki igazgatás alá vonását javasló előterjesztésében az elnöki hivatal vezetője, Szergej Ivanov épp ezzel - a demokratikus eljárás kulissza voltával - érvel. Idézi: Windisch (2000). 3 Ezt részletezi Szilágyi Ákos (1999) legújabb könyve. 4 Az orosz tőzsdéről - a magyarral összehasonlító - jó elemzést ad Réthi (2000). 5 Az analógia az amerikai takarékszövetkezetek kimentése lehet a nyolcvanas évek végéről. 6 Gref reformterve ezen változtatott volna, de az új miniszterelnök, Kaszjanov - a törvényhozás kedvében járva - eleve nem őmellé állt. (Vardul, 2000). 7 Ezt fölösleges a bombasztikus „virtuális gazdaság" terminussal illetni. 8 A törvény 1997. évi fellazítása e hatás kiküszöböléséhez, a csalárd felszámolások terjedéséhez vezetett, lásd Török (1999). 9 Ez a nyugatiakkal is megesett: a Treuhand Kelet-Németországban 600 Mrd DM vagyonértékre számított és -300 Mrd-dal zárt. Nehezen felfogható (közgazdasági képzettség nélkül), hogy egy hatalmas gyárüzem jelenbeli tőkeértéke negatív, vagy hogy a Rovert a BMW hogy adhatta el tíz angol fontért. 10 E felfogás szélsőséges változataként az (Elmann-Kontorovics szerk., 1997) kötet szerzői a szétesést a vezető csoportok tudatos aknamunkájának (sic!) tulajdonítják. 158 Külpolitika
