Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Varga György: Magyarország külpolitikai mozgástere, beilleszkedés a NATO-ba és az EU-ba

Magyarország külpolitikái mozgástere melynek erőtere döntő befolyást gyakorol a közösségi értékekhez még nem csatlakozott államok fejlődésére is. 4. Magyar érdekek az euroatlanti térségben Magyarország, mint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja ugyanazon bizton­sági kihívásokkal néz szembe, mint az Európai Unió tagállamai, és velük közös bizton­sági érdekei vannak. Támogatja az európai biztonsági és védelmi dimenzió kialakítá­sát, különös tekintettel a válságkezelési képességeknek az Európai Unió kereteiben tör­ténő fejlesztésére. Megkülönböztetett figyelmet szentel az ezt előkészítő véleménycseré­nek, fontosnak tartja, hogy a kezdeményezésekben előrevetített megoldások úgy segít­sék az ESDP kialakítását, hogy az egyúttal tovább erősítse a transzatlanti kapcsolato­kat is. Magyarország számára fontos, hogy az európai biztonsági és védelmi politika (ESDP) fej­lesztésével kapcsolatos munka egyidejűleg és koordináltan folyjon az EU-ban és a NATO-ban, de eredményeiben ne jelentsen duplikációt. A folyamat legyen átlátható mind végcéljai, mind döntéshozatali mechanizmusa szempontjából. Magyarország a NATO kereteiben megvalósuló kollektív védelemben látja biztonsá­gának legfőbb garanciáját. Az ESDP elsődleges feladatkörét a közös kül- és biztonság- politika által megfogalmazott célokat szolgáló petersbergi típusú műveletek képezhe­tik. A NATO és az Európai Unió között megvalósuló hatékony együttműködés bizto­síthatja, hogy az EU a NATO támogatására támaszkodva nagyobb felelősséget tudjon vállalni a biztonságát érintő kihívások kezelésében. Az ESDP fejlesztése kapcsán valószínűsíthetően olyan hosszú távú döntések szület­nek majd, amelyek nagymértékben kihatnak az Európai Unióval csatlakozási tárgyalá­sokat folytató NATO-szövetséges, WEU-társult országok, köztük Magyarország jövő­beli kötelezettségeire és jogaira is. Magyarország számára ezért fontos a döntések kiala­kításában való érdemi szerepvállalás, véleményének figyelembevétele. A magyar érde­kek egybeesnek az európai érdekekkel: az európai biztonsági és védelmi politikát erő­síti, ha érvényesül benne a befogadó jelleg, azaz helyet kapnak benne a nem EU-tag európai szövetségesek is. Magyarország számára fontos, hogy a Nyugat-európai Unió társult országainak jo­gosítványai átemelésre kerüljenek az unión belül kiépítendő struktúrába, ami már a közeli EU-tagságra való felkészülés keretében lehetővé teszi, hogy a magyar külpoliti­ka bekapcsolódjon a közös védelempolitika és a védelmi konvergenciakritériumok kidolgozásába, valamint az esetleges konkrét műveletek előkészítésébe és végrehaj­tásába. A NATO-tagság éltanuló szerepének2 betöltéséhez - a vállalt kötelezettségek korrekt tel­jesítésén túl - véleményem szerint nem fűződik magyar érdek, e szerep visszatetszést kel­2000. tavasz-nyár 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom