Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja

Az Európai Unió döntéshozatali reformja 3.4.1. A jelenlegi Bizottság felépítése A Bizottság jelenleg 20 tagú, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország 2-2 tagot, a többi tagállam 1-1 tagot jelöl. Az elnökhöz tartozik közvetlenül az elnöki titkárság, a jogi szolgálat és a tájékoz­tatás. Az ügyviteli reformért felelős alelnökhöz tartozik: a reform koordinálása, a személy­zeti ügyek, a fordítószolgálat, a protokoll és a Bizottság biztonsága. Az Európai Par­lamenttel való kapcsolatokért, az energiagazdálkodásért, a közlekedésért felelős alelnök­höz tartozik még a Régiók Bizottságával, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és az ombudsmannal (polgárjogi megbízottal) való kapcsolattartás. A további, jelenleg 17 bizottsági tag között elosztották a hatásköröket, ezek a követ­kezők: Versenyügyek Mezőgazdaság és halászat Ipari ügyek és információs társadalom Belső piac Kutatás Kibővülés Fejlődési és humanitárius segélyek Gazdasági és pénzügyek Egészségügy és fogyasztóvédelem Kiilkapcsolatok Költségvetés Kereskedelem Oktatás és kultúra Regionális politika Környezetvédelem Foglalkoztatás, szociálpolitika Igazság- és belitgy A Bizottság keretében főigazgatóságok és egyéb szervezeti egységek működnek; köz­tük statisztikai, jogi, tájékoztatási, szóvivői, kiadói, és fordítói. A főigazgatóságok igazgatóságokra, azok referatúrákra tagozódnak. A szervezés és a reform egyik alapelve, hogy a bizottsági tag és valamennyi helyettese ne legyen azo­nos tagállam polgára, s ugyanez a főigazgatóságok esetében is érvényesítendő. A Bizottság nagykövetség jellegű állandó Delegációt tart fenn a világ legtöbb orszá­gában. Magyarországon 1990 óta működik az Európai Bizottságnak - nagykövet vezette - Delegációja. Magyarországnak az EK melletti missziója - ugyancsak nagykövet irá­nyításával - Brüsszelben működik. A felépítésből is látszik, hogy a különböző állampolgárokból álló nagy létszámú és közjogilag speciális szabályozást igénylő „integrációs közhivatal" tevékenységét nem könnyű az állampolgároknak áttekinteni. Illúzió elvárni mentességét a szó rossz értel­mében vett bürokráciától, s még kevésbé attól, hogy a meghatározott időre kinevezett tagjai s alkalmazottai kapcsolataikban teljesen függetlenedjenek hazájuktól, ahova meg­bízatásuk lejártával az esetek döntő többségében visszatérnek. Minden közhivatalban megfigyelhetők az egyes részlegek közötti ellentétek, a Bizottságban erre rárakódnak a tagállami érdekütközések is. 2000. tavasz-nyár 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom